
Titkos doboz rejtőzött Hunyadi János szobra alatt, sokkot kaptak a restaurátorok amikor kinyitották
Olvass tovább...


Generációk óta rosszul tanítják az iskolában.
Magyarországon március 15-e az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emléknapja, egyben az egyik legfontosabb nemzeti ünnep.
Ezen a napon a pesti forradalom kitörésére emlékezünk, amikor a reformkor eszméi, mint a sajtószabadság, a polgári jogok és a nemzeti függetlenség látványos politikai mozgalommá váltak.
A szabadságharc ambíciózus vállalása volt, de elbukott, a leverése után pedig igen súlyos megtorlás következett: a Habsburg hatalom példát akart statuálni a magyar katonai és politikai vezetők kivégzésével.

Olvass tovább...
A köztudatban az "aradi vértanúk" kifejezés szinte mindenki számára a 13 honvédtiszt kivégzését jelenti, akiket 1849. október 6-án végeztek ki Aradon: Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knezić Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Lenkey János, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác.
A történelmi emlékezetben ők váltak a szabadságharc mártírjainak jelképeivé, ezért is tanulja meg minden magyar diák, hogy tizenhárom aradi vértanú volt - sajnálatos módon helytelenül

Olvass tovább...
A történeti források ugyanis ennél jóval árnyaltabb képet mutatnak: az aradi megtorlásokhoz valójában nem 13, hanem 17 kivégzett katonai vezető kapcsolódik.
A legismertebb tizenhárom mellett további négy honvédtisztet is kivégeztek a megtorlás időszakában: Kazinczy Lajos, Ormai Norbert, Ludwig Hauk és Kiss Pál. Ők a forradalom után különböző időpontokban kerültek a császári hatóságok kezére, a szabadságharc leverése után rájuk is kimondták a halálos ítéletet.
A megtorlások célja az volt, hogy a Habsburg Birodalom világos üzenetet küldjön, hogy a birodalom elleni fegyveres felkelést nem hagyják következmények nélkül, a hatalom azonban elszámolta magát, mivel a kivégzések azonban éppen ellenkező hatást váltottak ki: az aradi vértanúk és a velük együtt kivégzett honvédtisztek a magyar történelmi emlékezetben a hazaszeretet és az önfeláldozás jelképeivé váltak.
forrás: Józsefvárosi Újság