Magyarul kezdtek el énekelni a francia katonák, szívszorító oka van, miért tették

Egy kuruc kori huszárgenerális, aki még a franciákat is meg tudta tanítani magyarul énekelni. 

A történet az 1600-as évek végén kezdődik, egy neves magyar huszárgenerálissal: Nagy Bercsényi Miklós a Rákóczi Ferenc-féle hadsereg egyik huszárgenerálisa volt – és volt egy fia, a történet főszereplője, Bercsényi László, aki a szatmári békekötés után – értelemszerűen a Rákóczi Ferenchez fűződő szálak miatt – külföldre menekült, és bujkálnia kellett. 

Bercsényi László a megfelelő pillanatot várta külföldön, hogy újra tudja éleszteni azt a szabadságharcot, amit  Rákóczi Ferenc nem tudott sikerrel megvívni

Bercsényi László nem adta fel a magyar szabadságharc ügyét: a megfelelő pillanatot várta. Azonban nem tétlenkedett: Franciaországban egy huszárezredet toborzott, ami főként az oszmán birodalomba menekült emigráns nemesekből állt, azonban – legalábbis ez volt Bercsényi László célja a huszárezreddel – magyar érdekeket, a szabadságharc újraélesztését képviselte.

Rákóczi Ferenc után szabadon: egy magyar érdekeket képviselő francia huszárezred az 1700-as évek elején, ami hivatalosan az első francia huszáralakulat lett.

1720-ban alapította meg Bercsényi László a saját huszárezredét, a franciaországi Pireneusok lábánál – ezzel pedig ez lett az első francia huszárezred – pontosabban a francia haderő első huszárezrede. A nevét is Bercsényi Lászlótól kapta az ezred: Les hussards de Bercheny - olvashatjuk a Ma7 cikkében.

Tehát a francia huszárok magyar siratóval tisztelegtek Rákóczi Ferenc  – és a Rákóczi-szabadságharc – egyik huszárezredese, Nagy Bercsényi Miklós előtt.

Egy magyar induló francia szájból

A huszárezred indulója Bercsényi László édesapja, Nagy Bercsényi Miklós tiszteletére a Gyönge violának letörött az ága című magyar sirató lett.

A magyar sirató nótát a francia huszárezredtől itt lehet meghallgatni: