
Már öt éve érvénytelen a trianoni békeszerződés? Itt vannak a legfontosabb tények a legendáról
Olvass tovább...


A levélből jól átjön, milyen embertelen állapotok uralkodtak a Don-kanyarban.
A magyarság több mint ezer éve él a Kárpát-medencében, a történelme pedig ritkán volt nyugodt vagy egyenes vonalú: hódítások, államalapítás, tatárjárás, török hódoltság, szabadságharcok és kiegyezések formálták az ország sorsát.
A 20. század még ebben az igencsak mozgalmas történetben is kiemelkedően sűrűnek bizonyult. Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés nemcsak az Osztrák-Magyar Monarchia végét jelentette, hanem a történelmi Magyar Királyság felbomlását is.
Az ország elveszítette területének és lakosságának jelentős részét, ami mély lelki és politikai törést okozott és hosszú időre meghatározta a közgondolkodást.

Olvass tovább...
A második világháborúba Magyarország sajátos lelkülettel lépett be. A részvétel mögött nem csak szövetségi kényszerek álltak, hanem a remény is, hogy a korábban elvesztett területek egy része visszaszerezhető.
A háború mint tudjuk végül vereséggel zárult, ami az ország sorsát újabb évtizedekre megpecsételte. A magyar hadsereg egyik legsúlyosabb tragédiája a don-kanyari katasztrófa volt 1943 telén, amikor a szovjet hadsereg megsemmisítő támadást mért a rosszul felszerelt, kimerült magyar csapatokra - ez nemcsak katonai értelemben volt vereség, hanem emberi értelemben is feldolgozhatatlan veszteséget jelentett.

Olvass tovább...
A doni események embertelenségét megrázóan tükrözi egy, a frontvonalból hazaküldött levél.
A sorokban nincs pátosz, nincs hősiesség, csak józanság és búcsú. A katona rendezi a legapróbb dolgokat: pénzt küld haza, ajándékot kér a testvérének, elbúcsúzik édesanyjától.
Közben leírja az embertelen hideget, ahogy a keze az üres csajkához fagy és tudja, hogy mire a levele megérkezik, számára már sem az éhség, sem a hideg nem fog számítani.
A teljes levelet Horváth-Lugossy Gábor tette közé a saját oldalán, a lent belinket bejegyzésben teljes terjedelmében elolvasható.