Horvátország szívében fekszik ez a magyar falu, egészen elképesztő története van

Baranya vármegye délkeleti részét egykor Drávaszögnek hívták, és Magyarországhoz tartozott. Az 1910-es évekből még találhatunk olyan térképeket, amik a délről a Drávával, nyugartól a Dunával határolt területet Drávaszögnek nevezik. Itt található egy kis magyar falu, akinek lakosai mindig is magyarnak tartották magukat.

Egy kis Magyar falu Horvátországban

A falu neve Laskó. A falunak történelmi jelentősége is van, hiszen ez a Drávaszögi települések közül az egyik legidősebb: már az ókorban lakott volt Laskó területe – olvashatjuk az Arcanum oldalán.

A középkorban vált azonban egy igazán fontos faluvá: egyrész jó volt az elhelyezkedése: a Duna közelsége miatt egy kifejezetten fontos stratégiai csomóponttá vált, virágzott a halászat és a kereskedelem Laskóban. A 15. századra mezővárossá fejlődött. Ekkor épült meg a falu egyik gyöngye: egy gótikus templom került a település közepére. Ez az épület is jelezte a falu jelentőségét ebben az időszakban.

Egy híres magyar lelkész is megfordult itt 

Sztárai Mihály, evangélikus lelkész, a magyar irodalom egyik jelentős alakja is megfordult Laskón - sőt, a reformátor egyik központja volt. Ez nagyban meghatározta a falu vallási irányultságát is, az elkövetkező években egy erősen evangélikus közösség lett. Szinnyei József, az 1800-as évek híres irodalomtörténésze így ír Sztárai Mihályról egy Arcanumon olvasható cikkében:

1544 tavaszától Laskón működött és hét év alatt folytonos küzdelemmel, sőt élete gyakori veszélyeztetésével Baranyában és Slavoniában 120 protestáns egyházat alapított. Valószínűleg 1551. ellátogatott a Tiszántúlra, a hol Debreczenben és Gyulán időzhetett huzamosabban.

Szinnyei József hozzáteszi: Sztárai Mihály visszatért Laskóba:

1558. visszamenvén lelkésznek Laskóra, újra előbbi kerületének jutott élére.

Laskó hanyatlása

A horvátországi magyar falu azért kezdett el hanyatlani, amiért annak idején felemelkedett: a Duna medre az évszázadok során eltávolodott a falutól. Ez nem csak Laskó gazdaságát érintette nagyon rosszul: a halászatot nem lehetett fenntartani, és a kereskedelem is nagyon nehézkessé vált, ennek ellenére még mindig egy jelentős faluként szerepel a magyar történelemkönyvekben, ami annak idején az evangélikusok egyik központja volt.

A falu lakóinak többsége ma is magyarnak vallja magát, és magyarul beszél – két évvel ezelőtt magyar népviseletben, magyar mulatós zenével ünnepelte a falu a helyi paprikafesztivált – mintha csak Magyarországon lennénk.