Magyar falura bukkantak a Fekete-tenger partján, senki sem tudott róla, a község létezése maga a csoda

Budapesttől több mint ezer kilométerre, a román tengerpart népszerű üdülőhelyei mellett létezik egy közösség, amelyről a külvilág – és sokáig még a magyar politika is – szinte semmit sem tudott. Oituz (Olytusz) falujában a lakosok kilencven százaléka ma is magyarul beszél, dacolva a távolsággal és az évszázados elszigeteltséggel.

A „nagy verekedések” utáni vándorlás

A magyar falu lakói csángó magyarok, akik a moldvai Bákó megyéből, főként Lujzikalagorból érkeztek Dobrudzsába. Az áttelepülés két nagy hullámban zajlott, melyeket a helyiek az első és második „nagy verekedésnek” (világháborúnak) neveznek.

Az első világháború után a moldvai csángók közül sokan éheztek, és nem volt földjük a megélhetéshez. A román állam ebben az időben földet kínált nekik Dobrudzsában, ha hajlandóak voltak letelepedni.

Az első házat három férfi építette fel a tengerpart közelségében, ahol korábban csak puszta mező volt. Őket hamarosan egy hatvanfős csoport, majd a második világháború után még több család követte.

Magyar szó a tengerparti homok mellett

Oituz alig pár kilométerre fekszik a sárga napernyős strandoktól és Konstanca (Constanța) nyüzsgő kikötővárosától, lakói mégis megőrizték ősi nyelvüket. A mintegy ötszáz fős településen az idősebb generáció szinte kivétel nélkül magyarul beszél otthon és a mindennapokban.

„Magyarul beszélek a kölykökvel, az embervel” – mesélik a helyiek, akiknek nyelvezete különleges, régies fordulatokat őriz. Sokan közülük soha nem jártak Magyarországon, mégis büszkék származásukra, és sajátos, „magyarincs” nyelven kommunikálnak egymással.

Hit és kihívások az elszigeteltségben

Bár a falu lakói római katolikusok, és büszkék a közösség erejével épülő templomukra, hitéletükben már érezhető az asszimiláció nyomása. Mivel a falunak nincs magyar papja, a mise román nyelven zajlik, a hívek románul imádkoznak. A helyiek bár folyékonyan beszélik a nyelvet, magyarul írni és olvasni nem tanultak meg, magyar nyelvű Biblia sem található a faluban. A környéken egyébként kevés a munkalehetőség – a helyi kombinát húsz éve bezárt –, ezért a fiatalok nagy része kivándorolt nyugat- és dél-európai országokba.

A felfedezett csoda

A falu létezése még Kelemen Hunort, Románia volt miniszterelnök-helyettesét is megdöbbentette, aki elismerte, hogy a történet részletei egyszerűen lenyűgözőek. Oituz ma a világ legkeletebbi magyar települése, ahol az ezeréves határtól több száz kilométerre is „isteni csoda” gyanánt virágzik még a magyar szó.

Magyar falura bukkantak a Fekete-tenger partján, senki sem tudott róla, a község létezése maga a csoda

A falurol még több információ derül ki az alábbi videóban:

Forrás: Youtube és Wikipédia