Trianon csak egy baki volt, hihetetlen dologra jöttek rá a kutatók, azonnal át kell rajzolni a térképeket

Alapvetően a magyar népnek rengeteg kifogása szokott a trianoni békediktátum 1920-as verdiktjeivel, lévén az szinte minden területen csak károkat okozott az éppen megszülető, önálló Magyarországnak. Kritikus csapás érte a hazai infrastruktúrát és népességi helyzetet, és a morális gyomrost érthető módon nem sikerült kiheverni. Kevesen tudják, de sokszor csak a véletlenen és a hozzá nem értésen múlott, hogy ki ragadt a határnak éppen ezen vagy a másik oldalán. Az illetékesek ugyanis többször is földrajzi tényeket próbáltak alapul venni a meghúzandó határokhoz, csakhogy fals, vagy elavult információkhoz, értékekhez igyekeztek igazodni.

Leegyszerűsítve a nem éppen földrajztudós külföldi „diktátorok” nem voltak a helyzet magaslatán, és hibás döntések sorozatát hozták még egy ilyen kényes kérdésben is. A szakmai alkalmatlanságuk legfontosabb bizonyítéka nem más volt, mint az a tény, hogy egyes vasútvonalakat nemes egyszerűséggel holmi folyónak néztek az állítólag használt Kárpát-medencei térképeken. A korabeli térképeken vastag vonalakkal jelölték a vasúti pályákat, ami megtévesztő volt a vizek jelölésével.

És bizony a francia vagy angol döntéshozók (némi román és csehszlovák közbenjárásra) aligha voltak tisztában a magyarországi vízrajzzal és vasúti hálózattal.

És nem csak a folyókkal és vasúti sínekkel volt gondja a tudatlanoknak, hanem a domborzati viszonyokkal is. Hivatalosan a békeszerződésben úgy került rögzítésre, hogy egy-egy hegygerinc jelképezi majd a határvonalat. Csakhogy több helyütt is olyan hegyet jelöltek meg választóvonalként, ami ott sem volt, vagy nem volt egyértelműen megállapítható a gerinc vagy vonulat egybefüggősége. Néhol a hegy helyett csak lankás dombocskák, töredezett táj várta az új határ meghúzását a megírt hegyvonulat helyett.

Félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy a történelemhamisításon és nemzetkirabláson túl még földrajzhamisítás is történt, csupán csak egy-egy dombot szimplán hegynek vizionáltak az I. világháború győztes illetékesei. Azonban a politikai döntéseket könnyen tudták ezekkel a valójában nem lényeges fizikai (pontosabban geográfiai) sajátosságokkal álcázni.

A pontatlan térképek használata különösen súlyos következményekkel járt az etnikai viszonyok figyelmen kívül hagyása miatt. Magyar többségű városok és összefüggő térségek kerültek az új határokon kívülre pusztán azért, mert a térkép szerint ott „természetes választóvonal” húzódott. A földrajzi tévedések így közvetlenül hozzájárultak a társadalmi és gazdasági szétszakítottsághoz.

Összességében elmondható, hogy a trianoni határmegállapítás nemcsak politikailag volt egyoldalú, hanem szakmailag is erősen vitatható. A pontatlan térképek, a félreértelmezett vasútvonalak és a térképen „megrajzolt” hegyláncok mind azt mutatják, hogy Európa egyik legfontosabb határrendezése olyan technikai alapokra épült, amelyek messze nem feleltek meg a valóságnak. Ez a körülmény ma is fontos tanulság a történelmi döntések felelősségéről.

Trianon ritkán hallott titkai: