Szenzáció, magyar város neve tűnt fel a 2000 éves ősi egyiptomi iratban, felfoghatatlan felfedezés
Nem erre a névre számítottál volna, az tuti.
Magyarország legjei, és egy elképesztő felfedezés
Magyarországnak számos történelmi és földrajzi legje van, mint bármelyik országnak, ám van olyan földrajzi legünk, amelyre kevés ország lehet büszke, amely kevés országnak van. Ha álmunkból is felkeltenek minket, tudjuk, hogy melyik az ország legnagyobb városa, melyik a második legnagyobb város és talán azt is tudjuk, hogy melyik várost szokták az első magyar városnak hívni, ám arról már kevés információnk lehet, hogy bizony melyik az a város,
amelyiknek az elődjét már Egyiptomban is lejegyezték.
A Tisza partjára kell mennünk, hogy megleljük ezt a várost
Érdekesség, hogy erről a városról már 1800 évvel ezelőtt is írtak, egy olyan történetíró, aki a piramisok földjén, az ókori Egyiptomban ténykedett. Ám ő még nem azon a néven említette, amelyen ma ismerjük a Tisza partján fekvő gyönyörű magyar várost. Szegedről van szó, de azt a nevet, amelyet Klaudiosz Ptolemaiosz írt le, valószínűleg kevesen ismerik.
De milyen névvel is említi a híres görög-római tudós azt a várost, amely Szeged helyén állt az ókorban?
Valami iszonyatos, ami kilóg a Tiszából Szegednél, a parton hever
Olvass tovább...
Még Egyiptomban is írnak róla
A szegedi várból ma már nagyon kevés látszódik, hiszen a nagy szegedi árvíz elképesztő károkat okozott az építményben is, később pedig a város újjáépítéséhez hordták szét a falakat, a téglákat, így ezek ma szerves részei a Tisza partján fekvő gyönyörű vármegyeszékhelynek. Csak nem úgy, ahogy elsőre gondolnánk.
Ezen a területen állt Szeged elődje, egy városszerű képződmény. Nem véletlen, hogy ezen a földrajzi ponton telepedett meg az ember, már ősidők óta, hiszen fontos átkelő volt ez mindig is a Tiszán. Majd a rómaiak is kiemelt helyként kezelték, hiszen itt juttatták át a folyón az Erdélyből érkező aranyat és sót.
A piramisok földjén élő tudós megemlíti azt a nevet is, ahogy a későbbi Szegedet hívták még majdnem 2000 évvel ezelőtt, a műben is jegyzi, hogy Partiszkónnak hívták ezt a kiemelt fontossággal bíró helyet.
Így nézett ki az egykori szegedi vár:
Földöntúli szerkezet lóg ki a Dunából Győr mellett, mintha az űrből jött volna
Olvass tovább...
