Orbán Viktor döbbenten bámulta Egyiptom legújabb csodáját, máris óriási veszélyben vannak a fáraók kincsei

Az emberiség történelmének talán legfontosabb kincseit őrzik és mutatják be a valaha volt legdrágább múzeumban, a legendás gízai piramisoktól alig 2 kilométerre. A Nagy Egyiptomi Múzeum az elmúlt évek egyik legérdekesebb építészeti megoldásokkal operáló épületegyüttese, és immár az egész világról utazhatnak a meglátogatására az érdeklődők. Pedig nem volt egyszerű az útja a tervezéstől a múlt havi, nagy csinnadrattás megnyitóig. Ráadásul a problémák csak most kezdtek gyülekezni Kairó és a Nílus felett. 

A Nagy Egyiptomi Múzeum az észak-afrikai ország illetékeseinek, de talán az egész nemzet régi nagy álma volt. Már az 1990-es évek elején megindult a tervezgetés és pályáztatás. Azonban az építkezést éppen húsz évvel ezelőtt, 2005-ben tudták csak elindítani, köszönhetően a finanszírozási gondoknak és a belpolitikai viszályoknak. Végül 2023-ban sikerült befejezni az összesen 1,2 milliárd dolláros építkezést, amivel egyértelműen világrekorder lett a maga kategóriájában a múzeum. Tavaly októberben már elég kiállítandó kincset és ókori egyiptomi hagyatékot sikerült felhalmozni ahhoz, hogy megnyissák. De mint említettük, a hivatalos megnyitóra még majdnem egy évet kellett várni.

Múlt novemberben aztán a világ vezetőinek meghívásával a hivatalos átadásra is sor került egy fényűző esemény alkalmával. Többek között még Orbán Viktor is feltűnt a közönségben, mint az egyiptomi elnök, Abd el-Fattáh esz-Szíszi közeli ismerőse és kollégája. 

A magyar miniszterelnök a hivatalos Orbán Viktor Facebook-fiókon keresztül kommunikált az eseményről, amely szerint 

„Megtiszteltetés volt több mint 40 állam- és kormányfő mellett Magyarországot képviselni a Nagy Egyiptomi Múzeum megnyitóján”

- foglalta össze akkor meglehetősen szűkszavúan az átadót a kormány első embere, aki a felvételek tanúsága szerint valóban meghatódott a modern világ egyik építészeti csodáját látva. Ahol többek között kiállítva tárolják az olyan híres egyiptomi fáraók piramisokban, sírkamrákban talált ereklyéit, mint Ramszesz hatalmas szobrát, vagy Tutanhamon aranyból készült halotti arcmaszkját. 

Azóta, ha mondhatjuk úgy, egyelőre a keserű hétköznapokat éli a múzeum működése. Sok egyiptominak ugyanis nem tetszik, hogy ebbe az új monstrumba hordták össze a szinte összes ókori kincset, amelyeket a több ezer évvel ezelőtt fáraó-dinasztiák hagytak az utókorra. 

Nagy lehet a baj, megy a bindzsizés

Kiszivárgott az internetre egy olyan videó, amely szerint nagyobb esőzés ideján beázik a Nagy Egyiptomi Múzeum, ezt pedig sokan felháborítónak tartják az 1,2 milliárd dolláros projekt ismeretében. Többen még annak is hangot adtak, hogy egyáltalán nincsenek biztonságban a helyszínen a világ talán legféltettebb kincsei. Azonban az illetékesek gyorsan reagáltak, és túlzónak írták le a veszélyre figyelmeztető vádakat. Az egyik szóvivő szerint nem történt káresemény a múzeumban, valamint az eső egy előre bekalkulált jelenség, és számoltak vele a tervezéskor.

Ugyanis a tető koncepciója olyan, hogy a múzeum egy szakaszán tulajdonképpen szabadtérinek számít, és a fedőlemezek úgy vannak egymással átfedésben, hogy természetes szellőzést biztosítanak a kiállítási területen.

A hivatalos magyarázat szerint a perforált alumínium panelek szűrik a napfényt, és engedik a levegő áramlását, így csökkentve a hőt és energiát spórolnak meg a légkondicionálás kiváltásával. Valamint nagyobb esővizes beázástól sem kell tartani, lévén olyan csatornarendszert alakítottak ki a tetőn, amely egyrészt elvezetést biztosít egy külön gyűjtőbe, másrészt öntözési lehetőséget biztosít a múzeum területén.

Orbán Viktor a legfontosabb támogatójával nézett körül a világ legdrágább múzeumában: