Ez a legfurcsább nevű magyar település, tényleg Hiba a neve? Elképesztő, amit a térképen mutattak

Van egy különleges, alapvetően magyarok alapította település, ami immár több mint száz éve az országhatárokon túl van, és ma már hivatalosan csak idegenek laknak. Hibbe neve a magyar és Kárpár-medencei történelemben már többféle formában feltűnt, pedig egy igen fontos település volt az egykori Liptó vármegyében. Manapság csak a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásának egy szinte jelentéktelen faluja.

Hibbe neve az elmúlt 800 év során rengeteg felmerült. Elég csak arra gondolni, hogy a település sorsával még a nagy magyar király, a második honalapító szerepében tetszelgett IV. Béla is foglalkozott. A legendás uralkodó „Hyba” néven csatoltatta a királyi birtokhoz, ám a további évtizedekben, a terület újranépesítése során érkezek német miatt aztán már Hybe és Gyba néven is előfordult az emlegetése.

A későbbi évszázadokban hol tűzvész, hol az átvonuló hadak fosztották ki, égették porig.

Nem tudhatjuk, hogy hol került hiba a gépezetbe, és hogy az írásbeli magyar nyelv korabeli hiányosságai miatt, de még nagyon-nagyon sokáig nem alakult ki Hibbe végleges neve. Ez persze attól is függött, hogy a helyiek éppen milyen nemzetiségű többséget alkottak. Ennek köszönhetően a fellelt okmányokban és jegyzékekben előfordul még az imént lejegyezetteken túl a Hiabe, Gejb és Gibba településneveken is. Így hát a hiba nem a te készülékedben van, ez a nagyjából mindig 1500-2000 fős falucska nehezen tudott komolyabb önazonosságot kialakítani.

Lévén Hibbe korábban hol az aranybányászatáról, hol a híres fenyőpálinka főzetéről volt híres Liptó vármegyében, amíg állt a történelmi Magyar Királyság.

A település leghíresebb lakója már 400 éve tölti itt örök álmát. Nem, ez nem hiba. Valóban itt nyugszik a magyar költészet első nagy alakja, a hazai reneszánsz második hullámának jelentős szerzője, Balassi Bálint. A nemes hadvezérként is működő költőfejedelem 1599-ben halt meg az esztergomi csatában, majd elhunyta után a családi kriptába szállították a holttestét. Az emlékhely azóta is a szlovák állam kiemelt védelmében van a magyar hatóságokkal való együttműködésben.

Hogy ki volt Balassi Bálint? Balassi Bálint a magyar reneszánsz költészet kiemelkedő alakja volt, 1554-ben született, és katonaként, udvari emberként, valamint sokat hányódó nemesként élte életét. Verseiben a szerelem, a hazafiság, a vallásos elmélkedés és a természet iránti rajongás egyaránt megjelenik. Új ritmusokat és versformákat teremtett, amelyek nagy hatással voltak a későbbi magyar lírára. Viharos sorsa és korai halála ellenére művei máig a magyar irodalmi hagyomány alapkövei. Költészete ma is élő és hatásos. Öröké.

Gyorslecke a magyar - szlovák ellentétről: