Így halt meg Arany János, hátborzongató előzmények után érte a vég
A Toldi szerzőjét több sorscsapás is érte életében.
Nagy magyar költők
A magyarság abban a szerencsés helyzetben van, hogy kiváló költők egész panteonjából válogathat, ha irodalmat szeretne olvasni - legyen az reneszánsz, reformkori vagy avantgárd irodalom, minden korszakban nagyot alkottak a művészeink.
Az irodalmi nagyság még garancia arra, hogy sokan is olvasnak valakit, Arany János esetében azonban mind a kettő fennáll - azt, hogy "Edward király, angol király, vágtat fakó lován" még az is tudja, aki inkább reál beállítottságú volt az iskolában.
A Toldi szerzője Petőfi Sándor kortársa volt, hasonló módon álltak a költészethez, barátságuk legendás, Petőfi Sándor még Arany János fiához is írt verset.
Így halt meg Gárdonyi Géza, az Egri csillagok írója, nem véletlen, hogy nem beszélnek róla
Olvass tovább...
Arany János költői pályája
Híres kollégájához képest Arany jóval visszafogottabb, nyugodtabb életet élt. A korban kibontakozó nemzeti mozgalom rá is nagy hatást gyakorolt, alkotásainál jobb bizonyíték erre nem kell: Arany János életműve tele van történelmi témák feldolgozásával, elég csak a fent említett Toldira vagy a számtalan balladájára gondolni.
A költőt tulajdonképpen már életében elismerték, pályája nem rekedt meg a forradalom leverése után sem, noha szabadságharc bukása és Petőfi halála mélyen megrendítette, ami után évekre elhallgatott. Amikor újra írni kezdett, az 1850-es évek nyomasztó hangulatát komor verseiben jelenítette meg, például A lantosban vagy a Letészem a lantotban.
Az önkényuralom enyhülése után ismét kibontakozott: megszülettek nagy balladái, többek között a Zách Klára, a Szondi két apródja és A walesi bárdok, amelyek új lendületet adtak költészetének. Az 1860-as években csúcspontjára ért, ekkor írta a Széchenyi emlékezetét, a Buda halálát és jelentős ódáit is.
A „házasságok házassága” sem volt tökéletes: Petőfi és Szendrey Júlia kapcsolata
Olvass tovább...
Így halt meg Arany János
Arany János 1865-ben az MTA főtitkára lett: a munka lefoglalta, tervei közül több félbemaradt, majd lánya halála is elnémította egy időre.
A költő élete vége felé már régóta küzdött visszatérő hörgőgyulladással - a betegség 1878-ban újra súlyos formában tört rá, állapota lassan romlott.
A közhiedelem szerint a Petőfi-szobor 1882. október 15-i avatásán hűlt meg végzetesen, ami tüdőgyulladáshoz vezetett - egy hét múlva, 1882. október 22-én, délben hunyt el az Akadémia palotájában lévő szolgálati lakásában, hatvanhat évesen.
A walesi bárdok Latinovits Zoltán előadásában:
