Így halt meg Arany János, hátborzongató előzmények után érte a vég

Nagy magyar költők

A magyarság abban a szerencsés helyzetben van, hogy kiváló költők egész panteonjából válogathat, ha irodalmat szeretne olvasni - legyen az reneszánsz, reformkori vagy avantgárd irodalom, minden korszakban nagyot alkottak a művészeink.

Az irodalmi nagyság még garancia arra, hogy sokan is olvasnak valakit, Arany János esetében azonban mind a kettő fennáll - azt, hogy "Edward király, angol király, vágtat fakó lován" még az is tudja, aki inkább reál beállítottságú volt az iskolában.

A Toldi szerzője Petőfi Sándor kortársa volt, hasonló módon álltak a költészethez, barátságuk legendás, Petőfi Sándor még Arany János fiához is írt verset.

Arany János költői pályája

Híres kollégájához képest Arany jóval visszafogottabb, nyugodtabb életet élt. A korban kibontakozó nemzeti mozgalom rá is nagy hatást gyakorolt, alkotásainál jobb bizonyíték erre nem kell: Arany János életműve tele van történelmi témák feldolgozásával, elég csak a fent említett Toldira vagy a számtalan balladájára gondolni.

A költőt tulajdonképpen már életében elismerték, pályája nem rekedt meg a forradalom leverése után sem, noha szabadságharc bukása és Petőfi halála mélyen megrendítette, ami után évekre elhallgatott. Amikor újra írni kezdett, az 1850-es évek nyomasztó hangulatát komor verseiben jelenítette meg, például A lantosban vagy a Letészem a lantotban.

Az önkényuralom enyhülése után ismét kibontakozott: megszülettek nagy balladái, többek között a Zách Klára, a Szondi két apródja és A walesi bárdok, amelyek új lendületet adtak költészetének. Az 1860-as években csúcspontjára ért, ekkor írta a Széchenyi emlékezetét, a Buda halálát és jelentős ódáit is.

Így halt meg Arany János

Arany János 1865-ben az MTA főtitkára lett: a munka lefoglalta, tervei közül több félbemaradt, majd lánya halála is elnémította egy időre. 

A költő élete vége felé már régóta küzdött visszatérő hörgőgyulladással - a betegség 1878-ban újra súlyos formában tört rá, állapota lassan romlott.

A közhiedelem szerint a Petőfi-szobor 1882. október 15-i avatásán hűlt meg végzetesen, ami tüdőgyulladáshoz vezetett - egy hét múlva, 1882. október 22-én, délben hunyt el az Akadémia palotájában lévő szolgálati lakásában, hatvanhat évesen.

A walesi bárdok Latinovits Zoltán előadásában: