Eltévedt egy tudóscsapat a Gízai Nagy Piramis alatt, megrázta a világot, amit felfedeztek

A gízai-fennsík az emberség történelmének egyik legrejtélyesebb helyszíne, az ókori csodák gyűjtőhelye. A három nagy piramis és a Szfinx lábai alatt olyan titkok lapulhatnak, amik sok elképzelést megváltoztathatnak az egyiptomi örökséggel kapcsolatban. Alagutak köthetik össze egymással a föld alatt 40 méter mélyen a Szfinxet, a Kheopsz-, és a Hafré-piramist. A kutatók szerint olyan precíz pontossággal készültek ezek a függőleges lejárók, aminek csak az lehet a magyarázata, hogy külön célt szolgáltak.

A felfedezett aknák biztosan nem holmi vízkutak, hanem szándékosan tervezett objektumok. Ezek az alagutak egy körülbelül 12x24 méteres nagyságú üregekbe vezethetnek. Maguk az üregek szintén precíz számítások alapján készülhettek, és a műholdfelvételek tanúsága szerint akár további járatok kapcsolódhatnak hozzájuk. Ezeknek a járatoknak és föld alatti csarnokoknak a létezéséről már az ókori görögök is tudtak, és egyes feljegyzések szerint már a nagy íróik is kutatták őket. Hérodotosz szerint egy háromezer kamrát magába foglaló, teljes labirintus rendszer hálózhatta be egykor Egyiptomot.

A legújabb kutatások szerint talán nem is volt akkora túlzás ez a legenda.

Az elmúlt száz évben már temérdek kutató kereste a nagy piramisok és a Szfinx alatti titkos alagutakat, ám az alaposabb kutatáshoz sem technológiai, sem fizikai lehetőségeik nem voltak. A korábbi évtizedek eredményeiből kiindulva sikerült radarozással megtalálnia a föld alatti tereket. Ugyanis a kamrák és járatok falai mészkővel vannak bélelve, amely nagy hatékonysággal veri vissza a radar jeleit.

Az Ancient Origins nevű történelmi portálon közölt friss cikk szerint a három fő akna elrendezése szimbolikus összefüggéseket mutat a gízai piramisok elrendezésével. A kutatók úgy vélik, hogy a piramisok a híres Orion-öv csillagkép ihlette, és úgy tűnik, hogy az aknák elhelyezkedése egy tükröződő mintázatot alkot a föld alatt. Ez arra utal, hogy az ókori egyiptomiak a föld alatti struktúrákat nem csupán pragmatikus célokra, hanem szimbolikus jelentőséggel is tervezték. Két kisebb, durvább akna a közelben későbbi hozzáépítéseknek tűnik, amelyek az eredeti rendszer másolására irányultak.

Bár az aknák pontos célja még nem tisztázott, több elmélet is felmerült.

Egyes kutatók szerint ezek a járatok rituális felajánlásokhoz, vízkezelési rendszerekhez vagy földalatti komplexumokhoz kapcsolódhatnak. Mások azt feltételezik, hogy a Nílus vízellátásához vagy szent tárgyak tárolásához szolgáltak. A felfedezések azt jelzik, hogy a gízai-fennsík még mindig számos rejtett titkot tartogat, amelyek új ismereteket hozhatnak az ókori egyiptomi civilizációról.

A gízai piramisok alatt rejtőző földalatti struktúrák feltárása az egyiptológia egyik legizgalmasabb rejtélyévé vált.

Akár Hérodotosz labirintusához vezetnek, akár új aspektusokat tárnak fel az ókori civilizáció történetéből, ezek a felfedezések hozzájárulnak a gízai piramisok körüli titkok megértéséhez. A jövőbeli kutatások és technológiai fejlesztések még több részletet adhatnak a föld alatti világ valódi kiterjedéséről, amely eddig rejtve maradt.

Forrás: Ancient Origins

A Szfinx egyébként más titkokat is rejteget: