Ebben wc-ztek a rómaiak 2000 éve, iszonyatos kinézete van és életveszélyes, fel is robbantak néha

Képzeld el, hogy egy hideg márvány trónon ülsz, egyedül egy tágas helyiségben, ahol a római kor pompája vesz körül, és a fejedben talán épp a politikai hírek vagy a legújabb pletykák járnak. Ez a díszes ülőalkalmatosság nem egy királyi szék, hanem egy valódi ókori római illemhely volt akkoriban, amely két évezreddel ezelőtt a gazdagok otthonaiban kapott helyet.

A "Foricae", vagyis a közvécék mellett léteztek magánhasználatú, különálló változatok is – ezek egyszerre szolgáltak státuszszimbólumként és technikai csodaként.

Az ókori római közvécé: a történelem egyik legkülönösebb úttörő találmánya és társasági központja

A “foricae” néven ismert közösségi illemhelyek nem magányos helyek voltak, hanem társasági központok, ahol az üzlet és a politika ugyanúgy terítékre került, mint a napi ügyek.

A római wc kagylók mérnöki szempontból egészen lenyűgözőek voltak. A márvány ülőkék alatt folyamatosan áramló víz gondoskodott arról, hogy a hulladékot elvezesse a csatorna mélyén futó szennyvízrendszerbe.

Plinius az idősebb külön kiemelte, mennyire úttörő megoldás volt ez a római kultúra vívmányai között – egy technikai fejlesztés, amely megelőzte korát, és maradandó nyomot hagyott a történelemben is.

A római higiénia ára: közös szivacs, mérgező gázok és robbanásveszélyes csatornák

A rómaiak a higiénia tekintetében is igyekeztek fejlettebb megoldásokat alkalmazni, mint más korabeli civilizációk, még ha ezek a módszerek mai szemmel furcsának is tűnnek.

Egy külön kis vályúban friss víz folyt, ebben tisztították a tersoriumot – a közös szivacsot, amit toaletpapír helyett használtak, és ecetes vagy sós vízben öblítettek ki használat után. Ezt a pálcára erősített szivacsot mindenki megosztotta a többiekkel, ami napjainkban már nehezen elképzelhető.

A római illemhelyek alatt húzódó csatorna-rendszer folyamatosan elvezette a hulladékot a város mélyére, de ez a fejlett megoldás súlyos kockázatokat is rejtett. A szennyvízben rothadó anyagokból mérgező gázok, köztük metán és kénhidrogén szabadult fel, amelyek a zárt járatokban összegyűlve robbanásveszélyt okoztak.

Egy-egy láng vagy mécses szikrája elegendő volt ahhoz, hogy a felgyülemlett gáz hatalmas dörrenéssel lángra kapjon és felrobbanjon. Emiatt a rómaiak gyakran tartottak a közvécék használatától, és sokan szó szerint féltek leülni a padokra, mert nem tudhatták, mikor történik a következő baleset.

A római illemhelyek bizonyítják, hogy az emberi találékonyság és hiúság határai nem az arénákban, hanem akár a márványtrón alatt is kirajzolódtak.

Facebook komment – régi idők, ismerős helyzetek

A Facebook poszt alatti komment szekció sem maradt üresen, egy olvasó megjegyezte: 

„Amikor Minnesotába költöztem, nem hittem el, hogy a sportstadionok férfi mosdóiban 20 láb hosszú nyitott vályúk vannak. Mindenki egymás mellett állt és vizelt, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga – és ez még 1980-ban volt.”

Úgy tűnik, az emberi természet alig változik: legyen szó a római birodalomról vagy modern stadionokról, a közösségi vécék sajátos társadalmi terekké váltak kétezer évvel ezelőtt.

Ezen a linken olvasható a különleges találmány.

A videó bemutatja, hogyan tisztálkodtak a rómaiak WC-papír nélkül, és miként terjedhettek betegségek a közösen használt szivacs miatt: