Elmondta ezt a viccet, azonnal meghalt a férfi

Chrysipposz, a sztoikus mester, aki Athént a filozófia központjává emelte

A hellenisztikus korszak szellemi pezsgése közepette élt és alkotott Chrysipposz, az egyik legnagyobb hatású görög filozófus. Szülővárosa Szoloi volt, de Athénben vált a sztoikus iskola vezető alakjává. Mestere, Kleantész után ő vette át az irányítást, és közel 750 művet írt logikáról, etikáról és az emberi természet működéséről.

Bár írásai elvesztek, tanításait későbbi szerzők elevenítették fel, így ma is a történelem egyik meghatározó gondolkodójaként tartjuk számon.

A sztoicizmus és az önuralom – az érzelmek feletti hatalom ősi tanítása

A sztoikus tanítás központi eleme a mértékletesség, az érzelmek feletti kontroll és a belső béke megőrzése. A filozófus szerint a valódi szabadság az emberi vágyak és indulatok feletti uralommal érhető el.

Ez az irányzat a pszichológia korai előfutárának is tekinthető, hiszen az emberi viselkedés mélyebb megértését célozta. Éppen ezért meglepő, hogy Chrysipposz életének végét ellentmondásos, sőt mulatságos történetek övezik.

A furcsa haláleset két változata – nevetőroham vagy bor okozta a végzetet?

Az egyik feljegyzés szerint a filozófus szemtanúja volt, ahogy egy szamár fügét eszik. Erre poén formájában a következő kijelentést tette: „Adjunk neki bort, hogy leöblítse!” – majd olyan hevesen nevetett saját szellemességén, hogy végül összeesett és meghalt.

Egy másik beszámoló viszont azt állítja, hogy túl sok hígítatlan bort ivott egy lakomán, és mérgezés okozta a halálát. Hogy melyik verzió áll közelebb az igazsághoz, sosem fogjuk megtudni.

Meg lehet-e halni a nevetéstől?

A modern orvostudomány szerint a túlzott humor reakció valóban veszélyes lehet. Ismert a „gelastic syncope” - nevetés okozta ájulás nevű állapot, amikor a hosszan tartó nevetés oxigénhiányt, eszméletvesztést, sőt akár szívleállást is okozhat.

Bár rendkívül ritkán fordul elő, az orvosi szakirodalom több hasonló esetről is beszámol. A görög történelem további neveinel, például Zeuxisz festőnél is említik, hogy a heves hahotázás végzett vele.

A mítosz mögötti tanulság – amikor a filozófia elveit az élet iróniája írja felül

Hogy Chrysipposz halálát valóban a nevetőroham váltotta-e ki, vagy a bor volt a valódi ok, örökre rejtély marad. A történet mégis szimbolikus tanulságra hívja fel a figyelmet: egy olyan embernek a filozófiájára, aki egész életében az érzelmek megfékezésére tanított, és végül épp a fékezhetetlen nevetés okozta végzetét.

A humor árnyoldala – amikor a nevetés az életet követeli

A történet pontosan szemlélteti, hogy a humor ugyan lelki feloldódást, de közvetlen testi reakciókat is kiválthat. A nevetés képes gyógyítani, közösséget teremteni, de szélsőséges helyzetekben végzetes is lehet. Ez a kettősség teszi időtállóvá a Chrysipposzról szóló legendát.

A férfi életének utolsó pillanataiban hangzott el a poén, amely örökre a nevéhez kötődik. Így vált a filozófus egyszerre a sztoikus gondolkodás mesterévé és a humor tragikus áldozatává.

A videóban a görög filozófus ritka halálesetének történetét ismerhetjük meg: 

Forrás: Greek Reporter