Óriási baki Ausztriában a magyarokról szóló törikönyvben, iszonyatos elírás került be

Osztrák történelemtankönyvek és a magyar múlt – három kép egy történetről

A Kárpát-medence történelme

A Kárpát-medence történelme mindig is viharos volt, de a huszadik század különösen éles fordulatokat hozott. Államok bomlottak fel, új határok rajzolódtak ki, birodalmak tűntek el, miközben új politikai rendszerek születtek.

Ebből kifolyólag a „jószomszédi viszony” aligha az első kifejezés, ami eszünkbe jut a térség jelenéről, hiszen a nemzetek közötti feszültségek és sérelmek gyakran generációkon át öröklődtek tovább.

Ebben a közegben a történelem oktatása különösen kényes kérdés: mit mutatnak be, mit hallgatnak el, és hogyan keretezik a szomszédok történetét? Ezért különösen izgalmas megnézni, hogyan tanítják Magyarország múltját a különböző szomszédos nemzetek tankönyveiben - ma a "sógorokét", vagyis az osztrák tankönyveket nézzük meg.

Magyar történelem a bécsi udvarból

Ha magyar szemmel lapozunk bele osztrák történelemtankönyvekbe, gyorsan feltűnik, hogy a magyar történelem inkább mellékszál, mint főszereplő.

A Monarchia időszakának bemutatása szinte kizárólag bécsi perspektívából történik: a központ, a birodalmi intézmények, a császári döntések adják a keretet.

Egy furcsa hiba

Különösen szembetűnő a nemzeti mozgalmak és a forradalmak bemutatása. Bár 1848 minden európai narratívában kulcsmomentum, az osztrák tankönyvek némelyike egészen furcsa hibát ejt: a magyar forradalmat tévesen 1849-re datálják.

Trianon például, ami azért nem elhanyagolható történés a térségben, az osztrák könyvekben alig kap helyet, és ha igen, inkább Ausztria szempontjából, a birodalom széthullásának történeteként. A magyar társadalmi és kulturális következmények, a veszteség tapasztalata gyakorlatilag hiányzik.

A huszadik század másik nagy töréspontja, a második világháború is elsősorban Ausztria narratívája: Magyarország a fejezetekben többnyire statisztaszereplőként bukkan fel.

A tanulság

Fiziker Róbert tanulmányának konklúziója világos: az osztrák diákok a tankönyvekből aligha tudhatnak meg többet a magyar múltról, mint néhány, a birodalom történetébe illesztett epizódot.

A magyar történelemről így nem alakul ki összefüggő kép, legfeljebb szórványos információk sorakoznak. A szerző hangsúlyozza, hogy ezek a torzulások, pontatlanságok és kihagyások hosszú távon is formálják a kollektív emlékezetet, márpedig ha egy szomszédos ország történelmét a fiatalok ennyire hézagosan ismerik, az előítéletek és a közöny könnyen továbböröklődhetnek.

A szerző szerint ezért lenne fontos a korábbi tankönyvi bizottságokhoz hasonló szakmai együttműködés újraindítása, amely képes lehetne korrigálni a hibákat és gazdagabb képet adni a közös múltról.

A 10 legnagyobb különbség Ausztria és Magyarország között: