Bementek az egyiptomi piramisba egyetlen lámpával, a döbbenettől szóhoz sem tudtak jutni

Az ókori Egyiptomban akarva és akaratlanul is rengeteg rejtélyt és felfedezni valót hagytak a sokezer évvel későbbi utókornak. Az egykori vezető birodalom művészete és építészete titokzatos részletekkel van körülövezve. A közösségi média tele van olyan fényképekkel és videókkal, melyeket gyakran önjelölt felfedezők töltenek fel, hogy megdöbbentsék a kíváncsi nyilvánosságot. Ilyen dolgok a piramisok falán szereplő rajzok és feliratok is, melyeket csak egy bizonyos szögből, és meghatározott fényviszonyok mellett lehet látni.

Az archaeo-optika szerepe

A régészet és művészettörténet kutatásai szerint az egyiptomiak tudatosan alkalmazták a fényt a vallási és szimbolikus terek megalkotásában. Templomok szentélyeit gyakran úgy alakították ki, hogy az év egy bizonyos napján, például napfordulókor vagy az uralkodó születésnapján a felkelő nap fénye egy meghatározott szoborra vagy feliratra essen. Ez nem rejtett üzenet volt, hanem a király és az istenek kapcsolatát erősítő szakrális élmény. Ezt a tudomány *archaeo-optikának* nevezi.

A sírok és templomok építését követően gyakran alkalmazták ezt a technikát a dekorálásra az illetékes egyiptomiak a fáraók hőskorában. A hierarchikus ábrázolásmód mentén haladva a legnagyobb részletek voltak a legfontosabb. Ezek általában a királyok és istenségek voltak. Az árnyékolás elsőssorban őket emelte ki, míg a szolgák, ellenfelek, háttérszereplők elnagyoltak, kevésbé voltak felhívóak.

Voltak feliratok is, amelyek olyan stilizált formában kerültek a művekre, falakra, hogy tényleg csak egyetlen szög mutatta meg őket.

Ezek voltak a crypto-hieroglifák. Némely obeliszken olyan szöveg látható, amely csak az arra alkalmas perspektívából láttatja magát. Minden bizonnyal ezeket az üzeneteket nem hétköznapi embereknek szánták. Inkább a vallási elitnek és a királyi körnek.

Persze a közösségi médiában feltűnő ilyen videók meglehetősen eltúlozzák ezeknek a rejtett képeknek, motívumoknak és feliratoknak a jelentőségét. A készítők azt sugallják, hogy ezek az üzenetek hipertitkosak, és mintha az elmúlt 3-4 ezer évben senki sem vette volna észre őket. Sőt, mintha csak az egyetlen, jelenlévő lámpa fényétől aktiválódnának.

Az persze vitathatatlan, hogy az ókori egyiptomiak mesterei voltak fény és a térhatás játékának, az optikai csalódást bátran használták művészeti érzékük kifejezésére. A falfestményeik bátran kihasználták ezt a lehetőséget. Az egyiptomi művészet rejtélye abban rejlik, hogy több ezer év múltán is képes elvarázsolni és kíváncsivá tenni a szemlélőt – akár fényben, akár árnyékban figyeljük meg.

Élőben nagyon megdöbbentőek az egyiptomi trükkök: