Botrányos dolog derül ki Kleopátráról, mindenki kiakadt

A házasság szokatlan törvényei az ókori Egyiptomban

Az ókori Egyiptom társadalmi és vallási szokásai sok tekintetben eltértek attól, amit ma megszokottnak tartunk. A fáraó dinasztiák fennmaradásának egyik legkülönösebb eszköze egy családon belül kötött szertartás volt, amely hatalmas port kavarna a mai erkölcsi rendszerben. 

A királyi család tagjai közül sokan úgy tartották fenn hatalmukat, hogy rokonukkal kötöttek frigyet, ezzel biztosították a vérvonal „tisztaságát” és az isteni eredet mítoszát.

A gyakorlat a modern gondolkodás számára megdöbbentő reakciókat váltott ki, nem véletlen, ugyanakkor az akkori társadalom szemében a legitimitás, vagyis a hatalom törvényességének és jogosultságának elismerése, az isteni erő megőrzését jelentette.

Kleopátra felemelkedésének történelmi háttere

A világtörténelem egyik legismertebb uralkodója, VII. Kleopátra magnetikus bájával, ugyanakkor politikai éles látásával is kiemelkedő uralkodóként tisztelgett Egyiptom népe előtt.

Az ókor egyik legerősebb nő uralkodója volt, aki diplomáciai érzékével képes volt Róma két legnagyobb hadvezérének, Julius Caesarnak és Marcus Antoniusnak a támogatását is elnyerni.

Uralma idején Alexandria a tudomány és a kultúra központjává vált, és Egyiptom még egyszer, utoljára megőrizte vezető szerepét a politikai és gazdasági életében.

Habár a tetszetős küllem ellenére rendkívül groteszk titkokra is fény derült, amelyek máig vitát váltanak ki a történészek és a kutatók körében.

Az előzménysorozat és a botrányos szertartás ténye

Kleopátrának nagyon kevés beleszólása lehetett abba, hogy kihez adják feleségül, különösen fiatalkorában. A testvérházasság dinasztikus szabály volt a Ptolemaiosz-házban, amit a vallási és politikai hagyományok diktáltak, nem pedig az érintettek személyes döntései.

A mai fül számára szinte hihetetlen információnak tűnik, de Kleopátra két saját testvéréhez is feleségül ment.

Előbb XIII. Ptolemaioszhoz ment feleségül, majd később XIV. Ptolemaiosszal kötött házasságot.

A bizarr szokás szorosan illeszkedett a korabeli egyiptomi dinasztikus hagyományokhoz, Kleopátra esetében pedig különösen sajátos helyzet állt elő: a testvérházasság inkább formális szövetség volt, mint valódi házasságkötés, hiszen a frigyek célja elsősorban a trónöröklés biztosítása és a politikai hatalom megőrzése volt, nem pedig egy klasszikus családi kötelék kialakítása.

A hatalom megtartásának ára és Kleopátra valós szerelmi viszonya

A fáraó dinasztia tagjai számára a családon belüli házasság az egyetlen garancia volt arra, hogy a külső hatalmak vagy rivális dinasztiák ne férkőzhessenek a trón közelébe, és ne veszélyeztessék az uralkodói hatalom folytonosságát.

Kleopátra története is jól példázza ezt: házasságai testvéreivel nem szerelmi kapcsolatok, hanem politikai szövetségek voltak, amelyek célja az uralkodói legitimitás megerősítése volt.

A történészek szerint e frigyek nélkül a Ptolemaiosz-dinasztia jóval hamarabb elveszíthette volna befolyását.

A királynő valódi szerelmi viszonya azonban nem a testvér házasságokhoz kötődött.

Kleopátra szívét Marcus Antonius, a római hadvezér hódította meg, akivel szenvedélyes és legendássá vált kapcsolatot ápolt. Kettejük szövetsége egyszerre volt romantikus és politikai természetű: közösen próbálták meg felvenni a harcot Octavianus, a későbbi Augustus császár ellen. Bár végül vereséget szenvedtek, szerelmük története máig az ókor egyik legdrámaibb és legismertebb románcaként él a köztudatban.

Ebben a videóban további hat érdekességre derül fény Egyiptom uralkodónőjének életével kapcsolatban: