
Mozgást érzékeltek a több ezer éve lezárt piramisban, a kutatók felkészültek a legrosszabbra
Olvass tovább...
Van egy hely, ahová több mint kétezer éve senki sem mert leereszkedni. Most először érkeztek felvételek, amelyek láttán a világ tátott szájjal figyel.
Qin Shi Huang, Kína első császára a Kr. e. 3. században egy olyan birodalmat épített, amely a halála után is tovább kellett, hogy éljen – legalábbis az ő elképzelése szerint. A hatalmas sírkomplexum, amelyet több százezer munkás több évtized alatt hozott létre, máig a világ egyik legrejtélyesebb régészeti helyszíne.
Bár a sírdomb alatt ott rejtőzik az uralkodó legendás mauzóleuma, a kínai állam mindmáig nem engedélyezte a közvetlen feltárást. Az ok egyszerű, mégis sokkoló: a korábbi császári síroknál a régészek tapasztalták, hogy a frissen előkerült szövegek, selyemtekercsek és faragványok a levegővel érintkezve percek alatt hamuvá váltak.
Olvass tovább...
Mivel a közvetlen ásatás tilos, a kutatók modern eszközökhöz fordultak. Talajradar, szkennelés és geofizikai mérések segítségével „átvilágították” a dombot, és megdöbbentő eredményre jutottak: a föld alatt egy kilencszintes, hatalmas szerkezet húzódik.
A régészek nem tudják biztosan, mire szolgálhatott. Egyes feltételezések szerint őrtorony vagy csapda lehetett, mások szerint a császár túlvilági palotájának része. A történeti feljegyzések mindenesetre azt állítják: a császár egy higanytengeren feküdt koporsójában, miközben az egész birodalmát miniatűr formában ábrázolták körülötte.
A digitális vizsgálatok kimutatták, hogy a talaj higanyszintje szokatlanul magas a térségben. A történészek szerint Qin Shi Huang sírjában mesterséges folyókat és tengereket hoztak létre folyékony higannyal. Ez nemcsak szimbolikus jelentőségű volt – a „halhatatlanság” illúzióját adva –, hanem halálos akadály is a sírrablók számára.
Ez a tény magyarázza, miért nem mer senki a mai napig belefogni a sír teljes feltárásába: a mérgező anyag és a sérülékeny műtárgyak együtt olyan kockázatot jelentenek, amelyre még a legmodernebb technológia sem ad biztos választ.
Olvass tovább...
A kutatások szerint a sírkomplexum mérete elképesztő: az alap 500 méteres oldalhosszúságú négyzetet alkot, területe 250 ezer négyzetméter, a szerkezet magassága pedig 100 méter fölé emelkedhetett. Ez szinte egy föld alatti városnak felel meg, amely méreteiben vetekszik a legnagyobb ókori építményekkel.
A feljegyzések szerint arany- és drágakő-lámpások világították be a palotát, sőt egyes legendák úgy tartják, hogy még mechanikus csapdák is várták az esetleges betolakodókat.
Hiába a modern technológia, számos rejtély még mindig megoldatlan. Mi volt a kilencszintes torony valódi szerepe? Hogyan tudtak több száz tonna higanyt bejuttatni és elhelyezni a sírban? És vajon tényleg ott nyugszik-e a császár, akinek hatalmától egy egész világ rettegett?
Egy biztos: Qin Shi Huang mauzóleuma a történelem egyik legnagyobb titka marad, amelyhez senki sem mer hozzányúlni. A digitális technológia most először engedett bepillantást a föld alatti birodalomba – de hogy egyszer valóban feltárják-e, az egyelőre a jövő zenéje.
A digitális képalkotással elképzelt birodalom itt megtekinthető: