
Vatikánban egyetlen rendkívüli mondatot írtak Magyarországról, példátlan a szöveg
Olvass tovább...
Egy tárgy, amely túl veszélyesnek tűnt, hogy Magyarországon maradjon – ma egy isztambuli palotában őrzik, zárt ajtók mögött.
Egy időtlen tárgy, amely hosszú évszázadok óta nyugszik egy vitrin mélyén, mégis hatással van történészekre, fegyvermesterekre, sőt a katonai relikviák szerelmeseire is. Egy különleges lelet, amelynek méreteit és szimbolikáját nehéz szavakkal visszaadni, az utóbbi években újra a figyelem középpontjába került – Magyarország egyik történelmi korszakából.
A rejtélyes tárgy nem kizárólag történelmi jelentősége miatt vált híressé. A benne sűrűsödő erő, az általa sugallt tekintély és a hozzá fűződő legendák olyan hatást keltenek, amely egyszerre ejti ámulatba és borzongatja meg az embert. Számos kutató úgy véli, hogy szó sincs egy szokványos harci eszközről – sokkal inkább egy tudatosan megalkotott hatalmi szimbólumról, amelyet különleges céllal kreáltak.
Amikor a látogatók először megpillantják a hatalmas tárgyat, sokan önkéntelenül is hátralépnek. A penge hossza – közel 270 cm – teljesen szokatlan, szinte szürreális benyomást kelt. A formája finoman ívelt, a markolat díszítése pedig egyértelműen utal arra, hogy kovácsolás csúcsteljesítményéről van szó. A penge arányai, a kovácsolt részletek és a kialakítás egésze olyan benyomást kelt, mintha egy mitikus hős fegyverét látnánk.
Olvass tovább...
Aki közelebbről is megfigyeli, észreveheti a penge anyagán a korai rozsdásodás nyomait, de még így is lenyűgözően masszív és kiegyensúlyozott szerkezetű. A súlya meghaladja a 14-15 kilogrammot, amitől szinte biztosra vehető, hogy nem harcra szánták. Az efféle fegyvereket a történelemben sokkal inkább ünnepi felvonulásokon vitték végig díszmenetekben, mintsem valódi csatákban forgatták volna.
A 14. század derekán az ereklyéhez hasonló méretű fegyverek a hatalom, a rang és a hadi tekintély kifejezőeszközei voltak. Több elemzés és restaurálási jegyzőkönyv is arra mutat, hogy ez a tárgy ünnepi felvonulások és uralkodói ceremóniák dísze lehetett, nem pedig a harcmező rettegett fegyvere.
De vajon ki birtokolhatta ezt a lenyűgöző fegyvert? Egy magyar nemes, talán egy királyi testőrség parancsnoka? Bár a történeti források nem árulnak el részleteket a tulajdonos személyéről, annyi bizonyos: a penge eredete Magyarorszag földjére vezethető vissza, ám története messze túlnőtt a határokon – ma már az európai hadtörténelem különleges darabjaként tartják számon.
Ennek a tárgynak az értékét nem a mérete vagy rendeltetése adja meg igazán, hanem az a hosszú, fordulatokkal teli út, amely végül Isztambulba vezette. A város ma is azok közé tartozik, ahol a magyar történelem szinte tapintható közelségbe kerül. Ebben kiemelkedő szerepet játszik a Topkapi Palota, amely Törökország szívében magasodik és múzeumként számos különleges történelmi emléket őriz – köztük ezt a figyelemre méltó pengét is, más hatalmas fegyverek társaságában.
Olvass tovább...
A kard bekerülése ebbe a múzeumba történelmi tükörként is értelmezhető. Nem ritka, hogy a középkor viharos évszázadaiból, a dísztárgyak hadizsákmányként vagy diplomáciai ajándékként cserélnek gazdát. A Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom kapcsolata során számos értékes relikvia indult útnak – de kevés volt ennyire impozáns.
Most, hogy már tudjuk, milyen tárgyról van szó, egyre több kérdés merül fel: hogyan készítették, kik birtokolták, és miért volt fontos annyira, hogy külföldre kerüljön? A történet legérdekesebb fordulata, hogy ez a monumentális, kétkezes magyar kard ma a Topkapi Palota egyik legkiemelkedőbb és leglátványosabb kiállítási darabjaként vonzza a látogatók tekintetét.
Az alábbi videóban látható a legendás harci eszköz, a 14. században kovácsolt magyar származású kard:
Olvass tovább...