200 éves levél fedi fel a Balaton mélyének iszonyatos titkát, már akkor tudták

Egy levél, ami mindent megváltoztatott

1798-ban a tihanyi apát olyan dolgot írt le egy levelében, ami még ma is borzongatóan hangzik: arany szemcséket, sőt drágaköveket találtak a Balaton iszapjában. A történet nem mendemonda, hanem írásos nyomokon alapul, sőt, maga az apát római kori forrásokra és saját tapasztalataira hivatkozott. Az aranymosók akkoriban rendszeresen dolgoztak a tóparton – és nem is eredménytelenül.

A levél azonban nem csak anekdota maradt: későbbi kutatók, bányamérnökök, sőt geológusok is foglalkoztak az állítás igazság tartalmával. És amit találtak, az minden várakozást felülmúlt.

Balatoni aranykutatás: legenda vagy valóság?

A 20. század elején Hollósvári Imre bányamérnök komoly kutatásokba kezdett. Két tapasztalt aranymosó segítségével 61 különböző balatoni helyszínről gyűjtött homokmintákat – és mindegyikben aranyat találtak. Az iszapban előforduló, finom, pikkelyszerű szemcséket a szakma „sáraranyként” ismeri, és bár a mennyiség kicsinek tűnhet – 100 kg homokból két szem –, a számítások mégis elképesztő eredményt hoztak.

Hollósvári becslése szerint a Balaton iszapjában akár 120 tonna arany is rejtőzhet. Ez mai árfolyamon közel 1800 milliárd forintot érne – egy kincs, amihez képest a kalózos mesék is eltörpülnek.

Miért nem szereztük még meg?

A válasz egyszerű, de kijózanító: technikailag szinte lehetetlen. A tó fenekén található több milliárd tonna iszapot csak irtózatos költséggel lehetne átvizsgálni. Ha pedig meg is próbálnánk, a feltúrt anyag térfogata olyan mértékben nőne, hogy az egész Balatont veszélyeztetné – akár sivataggá is válhatna a helyén.

Hollósvári kiszámolta: egy gramm aranyhoz öt teljes vasúti kocsi homokot kellene átszitálni. A természet itt valóban megvédte a saját kincsét.

Mi marad? Egy legenda, ami talán igaz

Lehet, hogy soha nem jutunk hozzá a Balaton mélyének aranyához, de az biztos: a tó története jóval több annál, mint amit a felszínen látunk. Az 1798-as levél, az aranymosók emlékei és a bányamérnök precíz számításai mind arra utalnak, hogy a magyar tenger mélyén ott lapul a világ egyik legértékesebb titka – és már több mint 200 éve tudunk róla.

A kérdés már csak az: merünk-e hinni benne?

Forrás: veol.hu