Mátyás királyról Kínában írtak rendkívülit, ilyet még nem olvastál sehol

A magyar történelem talán legismertebb és legnagyobb népszerűségnek örvendő királya volt Hunyadi Mátyás. Az „igazságos” jelzővel ellátott uralkodónk a 15. században ülhetett a királyság trónjára, amikor az állam az utolsó fénykorát élhette a csúfos, 16. századi bukások előtt. Valóban, Mátyás király után már csak lefelé vezetett hazánk sorsa, hiszen előbb a oszmán-török uralom, majd közben és utólag az osztrákok (Habsburgok) elnyomó uralma következett. Aztán a Monarchia széthullását követően néhány két-három évtizednyi hullámzó útkeresést követően ránk borulhasson a szocializmus sötétsége.

Mátyás király idején virágzott az önálló és független Magyar Királyság. Igaz, nem volt túl sok békés időszaka a legendás Hunyadi dinasztia sarjának, lévén hol a törökök ellen kellett bizonyítania rátermettségét és a végvárak megvédését, hol az osztrákokat/németeket kellett éppen helyretennie („S nyögte Mátyás bús hadát, Bécsnek büszke vára”). Mátyás végül nagyon fiatalon, mindössze 47 évesen távozott az élők sorából. A Magyar Királyság hirtelen a pokolba zuhant. Az addig békés nagyurak egymás torkának estek, immár nem volt számukra kötőfék a király személye és a fekete sereg.

Az ország elindult a lejtőn.

Innen már csak évtizedekre voltunk a teljes bukástól: mohácsi csatavesztés és II. Lajos halála, Buda és a vár elvesztése a török által, majd az ország három részre hullása. A szétszabdalt királyság magyarsága három külön államban, hódoltsági területen vagy fejedelemségben élte tovább életét. És szerencsére tartotta meg önazonosságát és eredetét, nem mondott le kultúrájáról, hagyományairól. Sőt, annak része lett Mátyás király legendája is, amely a mai napig érvényesen tartja magát a köztudatban.

Sőt, néhány évvel ezelőtt egyes magyar és kínai szakemberek megpróbálták Kína gyermekeit is megismertetni az egykori Hunyadi Mátyással.

2021-ben arról nyilatkozott Simon Andrienn tolmács, hogy kezdetben Sanghaj városában akarták terjeszteni a magyar népmesék rajzfilmes és felolvasós verzióit. Azonban elég hamar rájöttek, hogy a magyar gondolkodás mód és értékrendszer, szimbolikus világ nem a kínaiak számára készült, nem alkalmas az érzelmezésre, edukációs célokra. Ekkor jött az ötlet, hogy megpróbálnák inkább Mátyás király történeteit „meghonosítani” a milliárdnál is több lakossal rendelkező Kínában.

Az ötlet jó volt, több kínai szakember volt, akivel egyeztettek. Számos hozzáértő támogatta a projektet, ám kikötötték, hogy csak úgy szeretnék átvenni Mátyás király animált történeteit, ha abból a sajátos magyarságú epizódokat nem kell bemutatniuk, ugyanis azok inkább hajaztak a kínaiak számára nehezebben befogadható magyar népmesékhez. Egyébként pedig a kínaiak örömmel fogadták Mátyás, az igazságos történeteit, lévén a kínaiak számára is akadt olyan uralkodó, akit ezzel a tulajdonsággal ruháztak fel, és mesék szereplője lett. Ő volt Csien-Lung császár.

A Mátyás féle mesékből azóta már hivatalos, kínai fordításokat is csináltak. Ezeket pedig fel is olvasták az ázsiai állam Magyarországon élő gyerekeinek. Ők láthatóan élvezték az eseményeket a szakértők elmondása szerint.

A legnépszerűbb Mátyás király történet a Youtube szerint: