Világított az egyiptomi múmia arca, amikor megtalálták a sírban, különös maradványokat találtak

Elképesztő, hogy még mindig szinte minden napra, de legrosszabb esetben is minden hétre jut egy-egy felfedezés Egyiptomban. Magyar szemmel elképesztő az a leírhatatlan mennyiségű lelet és maradvány, ami az ókorból maradt ránk a piramisok és egyéb temetkezési helyek árnyékában. A forró észak-afrikai államban egymást követték a fáraók dinasztiái, amelyek hol kevésbé, hol jobban befolyásoltság alatt álltak. Hol a görögök, hol a rómaiak gyakoroltak nyomást és hatást az egyiptomi kultúrára. 

A hellenisztikus behatás sokkal inkább érzékelhető Egyiptom ókori lakóinak művészetében, a temetkezési stílusokban, a mumifikálás térnyerésének visszaszorulásában. Míg a rómaiak inkább magára a polgári rendszerre, az állam, vagy éppen bábállam működésére voltak befolyással. A több ezer évvel ezelőtti temetkezési szokásokban persze megjelentek egykor a görög és a római motívumok is, amik egyértelmű segítséget nyújtottak egy-egy síremlék, halotti maszk pontosabb időbeli behatárolásában. 

Most római köntösbe öltöztetett, drágakövekkel ellátott múmia került elő egy viszonylag eldugottnak számító oázisból.

Ezt körülbelül egy hete adták hírül az illetékes helyi hatóságok. Egy roppant jó állapotban került női múmia egy díszített gipszszarkofágban lett eltemetve, valamikor nagyjából 2300 évvel ezelőtt, a görög és a római kultúra váltásának időszakában.

Egy Kairótól több, mint 300 kilométerre található oázisban, egy építkezés során találtak egy sziklába vájt sírt. Ebben rejtették el a múmiát, ami arra utal, hogy akár ott, akár a közelben egy egész nekropolisz várhatja a felfedezését az időszámításunk előtti korból.

Egyelőre a beszámolók szerint 14 görög-római sírt fedeztek a kutatók. T

aláltak a szakemberek négy gipszmaszkot, érmegyűjtemények, különböző agyag- és üvegedényeket. Valamint előkerült egy felbecsülhetetlen értékkel bíró aranylap is, amelyen az egyiptomi istenség, Hórusz négy fiát ábrázolták.A régészek szerint az eddig feltárt sírkamrák mind egyedi belső kialakítással bírnak. Hosszú lépcsők vezetnek egy folyosóra, majd egy csarnokban végződnek. A terem sarkaiban úgynevezett mastabákat használtak, amelyek a halottak elégetésére volt alkalmas.

A közelben a nagy egyiptomi régész, Dr. Zahi Hawass és társai 1996-ban ugyanitt fedeztek fel 254 darab aranymaszkos múmiát, akiknek arca szinte világított a kiművelt szarkofágokban. Ezt a helyszínt nevezik a régész szubkultúrában az Arany Múmiák Völgyében, ami a valaha feltárt legnagyobb egyiptomi temető volt. A számítások szerint itt 10 ezernél is több múmiát temettek itt el legalább 2000 évvel ezelőtt.

Az Arany Múmiák Völgye a történelem talán legmegdöbbentőbb felfedezése: