Előkerült Jézus arca, így nézett ki valójában

Egy keleti király, aki elsőként fogadta el a Megváltót

A történelem ritkán említett fejezeteiben bukkan fel egy különös uralkodó, akit sokan az első keresztény királynak tartanak. Edessza – a mai Urfa – trónján a Kr. u. I. század elején V. Abgár foglalt helyet, aki egy keleti hadjárat során súlyosan megsebesült. Ekkor hallott először Jézus Krisztusról és a csodákról, melyeket tanítványai közvetítettek róla. A hírek annyira megragadták, hogy személyes levelet írt neki, amelyben arra kérte: hagyja el Jeruzsálem veszélyes közegét, és költözzön Edesszába, ahol védelmet és támogatást kínált neki.

Ez a történet nem egyházi dogmákban, hanem az apokrif iratokban és keleti krónikákban maradt fenn.

A IV. századi történetíró, Euszebiosz szerint maga Jézus válaszolt is – nem közvetlenül, hanem Tamás apostol által –, és azt ígérte, hogy egyik tanítványát, Tádét küldi a városba, hogy segítsen a királynak. A levélváltás Jeruzsálem és Edessza között a kereszténység korai terjedésének egyik legkülönlegesebb mozzanataként él tovább a hagyományban.

A küldött, aki gyógyított és hitté formált

Tádé, a hetven tanítvány egyike valóban elérkezett Edesszába, ahol Abgáron kívük  a város sok szenvedő lakosát is meggyógyította. Ez a gyógyító és tanító tevékenység alapozta meg a térségben az új vallási közösség létrejöttét. A keresztény vallás itt, Mezopotámia peremén kezdett formát ölteni, és nem a nyugati világ, például Róma vagy Antiokhia révén, ahogy azt sokáig gondolták. Egyes történészek szerint Edessza volt az a hely, ahol először alakult ki valódi hitéleti központ.

A város lakói hálából tömegesen tértek át az új hitre, és még az sem kizárt, hogy Tádé karizmatikus vezetőként vált a keleti egyházak egyik legelső központi alakjává. Kultusza máig él az orientális egyházak körében, és számos legenda övezi nevét.

A rejtélyes kendő, amely Jézus arcvonásait őrizhette

Milliók szemszögéből a gyógyítás vagy a megtérés a történet legizgalmasabb, csodával határos része, jelen esetben valójában most egy különleges tárgy az, amely speciális módon kapcsolódik Jézus Krisztushoz.

A keleti-keresztény hagyomány szerint Jézus Krisztus egy kendőt is küldött a királynak – rajta saját arcképével. Ezt a korabeli szövegek „mandülionnak” nevezték, vagyis olyan képnek, amely nem emberi kéz által készült, hanem természetfeletti úton nyomódott a kendőre.

Egyes elképzelések szerint nem másról volt szó, mint a torinói lepelről, más feltételezések szerint egy különleges, eredetileg Edesszában őrzött vászonképről.

A mandülion évszázadokig elveszettnek hitt tárgy volt, mígnem újra előkerült a bizánci időszakban – a forrásokban Jézus Krisztus arcvonásait visszaadó relikviaként emlegették. Ez a kép évszázadokon át formálta a Megváltóról alkotott vizuális elképzeléseket.

Így nézhetett ki valójában Jézus Krisztus - A rejtélyes portré

Noha az evangéliumok nem őriztek meg részletes leírást Jézus Krisztus megjelenéséről, a keleti keresztény hagyományok és bizonyos ereklyék – például a mandülion vagy a torinói lepel – mégis segítenek elképzelni, hogyan nézhetett ki valójában.

A mandülionról származó arckép alapján Jézus hosszúkás arcú, mély tekintetű, sötét hajú férfiként jelenik meg – sokkal közelebb áll egy valódi, közel-keleti zsidó tanítóhoz, mint a nyugati művészet idealizált ábrázolásaihoz. A portré, amely a legendák és mítoszok szerint csodával határos módon nyomódott a lepelre, mára már ikonográfiai szimbólummá vált.

Húsvét és a Megváltó arca: miért keressük újra és újra Jézus Krisztust a képeken?

A megváltó arca évszázadokon átívelő hatást gyakorolt a keresztény vallás művészetére, és sokak számára a hit egyik legszemélyesebb vonatkozási pontjává vált. A történet – bár részben legendákon és apokrif iratokon alapul – jól mutatja, hogy húsvét táján miért fordul újra és újra a figyelem Jézus emberi mivoltára, az őt övező misztériumra és a látható emlékek iránti vágyra.

Nagypénteken Jézus Krisztust keresztre feszítették, majd a hagyomány szerint a harmadik napon, húsvét vasárnap hajnalban feltámadt. Az ünnep a keresztények számára az év egyik legfontosabb időszaka, amikor Jézus halálára és feltámadására emlékeznek. Ebben az időszakban millióan újra felidézik, hogyan élhetett a Megváltó.

Az alábbi videóban nem a Szent Mandülion kendője látható, hanem a torinói lepel, amelyről máig vita folyik: évszázados rejtély, emberi kéz alkotta hamisítvány, vagy valóban Jézus Krisztus arca tekint vissza róla? Ezeket a kérdéseket feszegetik: