Intim játékszer került elő az ókori Egyiptomból? A nők és a férfiak is használhatták az eszközt

Ha az ókori Egyiptomot emlegetjük, szinte mindenki a rejtélyes hieroglifákra, a legnagyobb piramisokra, híres fáraók előtalált múmiáira gondol a hatalmas szarkofágokkal. Azonban a helyzet ennél bonyolultabb. Hiszen az észak-afrikai állam több ezer éven keresztül virágzott az időszámításunk előtt, és létezik még ma is. Már Krisztus születésének környékén sem az a fáraók fémjelezte birodalom volt, mint azt gondolnánk.

Egyiptom az úgynevezett Hellenisztikus kor időszakára már igencsak kezdte elveszíteni vezető hatalmát. Nagy Sándor makedón király halálát követően i.e. 323-ban Ptolemaiosz felbátorodott, és nagy önállóságában kikiáltatta magát Egyiptom királyává. Ezzel megalapította a Ptolemaida-dinasztiát. A görög befolyás térnyerése visszahozta a birodalom régi fényét, újra a térség „zászlóshajója” lett.

Egyiptom és a dinasztia uralma kiterjedt a Közel-Keletre, görög területekre, de még Ciprus szigetére is.

Az évtizedek és évszázadok múlásával azonban csökkent az egyeduralmi helyzetük, az akkoriban a központnak számító Alexandria a politikai játszmák középpontjába került. I.e. 200. és 100. körül már erősen körvonalazódott, hogy addig csak baráti Római Köztársaság többet akar. A rómaiak kezdetben szövetséget, védelmet nyújtottak, mondván ez kijár egy egyenrangú partnernek. Azonban Róma idővel ránőtt a mindenkori egyiptomi vezetés fejére.

Aztán a görög befolyás a végéhez ért a feljegyzések szerint i.e. 30-ban, amikor az utolsó Ptolemaida-uralkodó, egy bizonyos VII. Kleopátra az öngyilkosságba menekült az üldöztetése, illetve a római ármánykodás miatt. Igen, őz a bizonyos Kleopátra,

aki előbb a szintén legendás Julius Cézár, majd Marcus Antonius szeretője lett.

Még a Ptolemaida-dinasztia ereje teljéből találták elő a közelmúltban az alábbi fényképeken látható bilincseket. Ugyan egyéb bizonyíték nem került elő, de aligha hálószobai játékokról beszélhetünk az esetükben. Bár ismerve a korra (akár Kleopátrára) jellemző hedonizmust, nem lepődnénk meg az intim felhasználáson sem. De alighanem olyan kényszerítő eszközökhöz lehet szerencsénk, amelyek a rend fenntartásában segítették az egyiptomiakat i.e. 200 körül, amikor a birodalom északi részén a csúcsra hágott az arany bányászata. A fellelt feljegyzések szerint ugyan a tárnákban jól megfizetett szakemberekkel és mérnökökkel dolgoztattak, ám az biztos, hogy nem előkelő alexandriai polgárok voltak, akik

az életüket kockáztatták az arany felszínre hozásáért.  

Jó eséllyel a bilincsek rabszolgák vagy börtönmunkát végzők fegyelmező, mozgáskorlátozó eszköze lehetett a bányákban. Ez a fajta ingyen (vagy legalábbis olcsó) munkaerő pedig minden bizonnyal tevékenyen segítette a szóban forgó dinasztia felemelkedését a már említett tragikus eseményekig.

Kleopátra élete és rejtélyes végzete:

Forrás: hellomagyar.hu