Arcnélküli ősi testet találtak a piramisok mellett, nem mernek hozzányúlni a tudósok

Az érinthetetlen" egyiptomi múmia, amelyet a tudósok sem mernek megbolygatni

A rejtélyes "bashiri" múmia örökre beférkőzött az egyiptológusok elméjébe: eddig senki sem merte megbolygatni az ókori nép balzsamozási szokásából fennmaradt tetemet.

Az úgynevezett „érinthetetlen múmiát” a neves egyiptológus, Howard Carter fedezte fel 1919-ben a Luxor melletti Királyok Völgyében, három évvel azelőtt, hogy rátalált volna Tutanhamon sírjára.

A holttest bebalzsamozásához alkalmazott technika rendkívül érdekesnek számít az eredeti balzsamozási technikákhoz képest, hiszen a múmia arcát fedő pólyákon, a kutatók bonyolult mintázatokra lettek figyelmesek: Lényegében egyiptomi piramisok alakjai rajzolódtak ki a “bashiri” tetemet fedő, gyűrött szövetborításon.

A mumifikált tetem részleteire való gondos odafigyelés arra utal, hogy a Bashiri múmiaként ismert személynek kiemelkedő rangja lehetett az ókori egyiptomi társadalomban. Ha szemügyre vesszük a piramisokat ábrázoló jelképeket, bebizonyosodik, hogy vélhetőleg nagyhatalmú, jelentős vagyont birtokló egyén lehetett az ókori időszakban.

A személy azonosítása feladta a leckét a kutatóknak, hiszen a múmia kicsomagolása visszafordíthatatlan károkat okozott volna a többezer éves értéknek számító, részletorientált balzsamozási eljáráson.

A tudósok azonban találtak kézenfekvőbb módszereket arra, hogy feltérképezzék a múmia belsejét, és nyomokat találjanak arra vonatkozóan, ki is lehetett ez a személy.

CT-vizsgálatok és röntgenfelvételek segítségével, érintetlen módon sikerült a pólyák megbontása nélkül is megvizsgálniuk az óidős maradványokat.

A vizsgálatok kimutatták, hogy a Bashiri múmia egy férfi volt, aki körülbelül 167 centiméter magas lehetett.

A páratlan balzsamozási technika

A Bashiri múmia a Kr. e. 2–3. századból, a Ptolemaiosz-korból származik, amely az ókori egyiptomi mumifikálás egyik legmagasabb szintű időszaka volt.

A konzervált holttest vizsgálata során részletesebben megismerhették a Ptolemaiosz-kori temetkezési szokásokat. Jelenleg a múmia a kairói Egyiptomi Múzeumban található.

Bár a múmia fizikális úton történő kicsomagolása lenne a legegyenesebb út a benne rejlő titkok felfedésére, a rendkívül törékeny kötözések sérülése azt jelentené, hogy az egyedülálló balzsamozási technika örökre elveszne, megsérülne.

Díszes külső, magas rang

A mellkasát borító széles gallérmenetet többsoros gyöngyfüzérre hasonlító mintázat borítja, sólyomfejet ábrázoló csatok faragványaival bővítették, ami az óidóból származó kötések alatt nyugvó személy vagyonát és társadalmi hovatartozását jelképezhette akkoriban.

​A testet borító kötényen különféle vallási jelenetek láthatók: a múmia egy ágyon fekszik, körülötte Ízisz és Nephtüsz istennők, valamint Hórusz, a királyság istenének négy fia.

A lábrészen található díszítések között két ábrázolás is felfedezhető a temetkezési és balzsamozási eljárásokról is közismert istenről, Anubiszról.

A kötény és a mellkasán húzódó gallérmenet részletei mind arra utalnak, hogy az elhunyt illető nagyhatalmú és gazdag ember lehetett akkoriban, de a pontos nevét továbbra is rejtély övezi.

A sírkamra belső felületén, a kutatók egy sietve írt feliratra is felkapták figyelmüket, amelyet egyesek „Bashiri”-ként, mások „Nenu”-ként olvasnak, de a szakértők még nem jutottak egyértelmű következtetésre.

Ahogy a kutatók tovább folytatják a nem-invazív (vágások és bontások) nélküli vizsgálatokat, feltehetőleg újabb nyomokra fognak bukkanni, amelyek közelebb engedik kíváncsigásukat a múmia valódi kilétének felfedéséhez.

Addig is a Bashiri múmia neve és kiléte továbbra is rejtélyekbe burkolózik.

Az alábbi videóban a Bashiri múmia látható: