Az első magyar királynő egy 11 éves kislány volt, élete utolsó percéig gyötörte a sors

Mária királynő, I. (Nagy) Lajos magyar király lánya, 1382 és 1395 között uralkodott, és Magyarország egyik legjelentősebb női uralkodója volt. Mindössze 11 évesen lett az első hivatalosan megkoronázott női uralkodó a magyar történelemben. Nagy Lajos még életében fiúsíttatta lányát, így halála után a magyar hatalmi elit elfogadta Máriát királynak, ám ez így is rendkívüli helyzetet teremtett a hagyományosan férfiak által vezetett királyságban. 

Mária uralkodása nem is volt fáklyásmenet, számos kihívással járt minden perce, különösen a politikai instabilitás és belső feszültségek miatt. A tizenegy éves leány nevében kezdetben anyja, Erzsébet irányította az országot, döntéseiben Garai Miklós nádorra hagyatkozott. A nádor vezette azt a főúri csoportot, amely a szerintük német és cseh érdekeket szolgáló Zsigmond félreállítását tűzte ki célul. A nőuralmat egyre inkább elvető közvélemény azonban éppen Zsigmondtól várta a helyzet rendezését. 

1385-ben egy rövid időre elveszítette a trónt, amikor a trónkövetelő Anjou II. (Kis) Károly elfoglalta Magyarországot, de egy év múlva, Károly halála után visszanyerte hatalmát. Mária királynő feleségül ment Zsigmondhoz. Az együttes uralkodás is sok nehézséget hozott, de közösen folytatták Magyarország kormányzását egészen Mária 1395-ös haláláig. Az eset több szempontból is tragikus volt.

A gyermeket váró királynő a budai hegyekben szenvedett lovasbalesetet, miközben első gyermekét hordta a szíve alatt. Az esés következtében megindult a szülés, de komplikációk léptek fel, 1395. május 17-én a királynő 24 korában meghalt, a megszületett gyermekével együtt. Az utód fiú volt, a történeti feljegyzésekben a teljes neve sem szerepel, csupán egy N betűvel jelzik.

Az első magyar királynő élete nem volt játék és mese

Annak ellenére, hogy az első magyar királynő volt, a fiatalon elhunyt asszony élete távolról sem nevezhető irigylésre méltónak. Szinte gyerekként veszítette el az apját és másnap már a fejére is tették a koronát. 1387-ben azt is végig kellett néznie, ahogy kivégzik az édesanyját. 

Mária körül nem alakult ki sem kultusz, sem különösebb tisztelet, alakja is alig őrződött meg a néphagyományban, szinte teljesen ismeretlen az átlagemberek előtt a személye. Egyedül a ma már Miskolchoz tartozó diósgyőri vár őrizte meg az emlékét, amely Mária legkedveltebb tartózkodási helye volt, de mára ez is elhalványult. A diósgyőriek többnyire Mária királynő várának tartották a diósgyőri várromokat. 

Szilágyi Béla László történész előadása rengeteg izgalmas részletét fedi fel a korabeli magyar királyságnak: