Rendkívül ritka érmére bukkantak a kutatók - lehet, hogy a legendás viking király is tartotta a kezében?

Egy híres viking király uralkodása alatt veretett ritka ezüstpénzt találtak meg egy hatalmas leletegyüttesben Norvégiában, amely jelenleg 5500 érméből áll, és a számuk még mindig növekszik.

Az érmén I. (Szent) Olaf norvég király neve szerepel, aki 1015 és 1028 között uralkodott, és „Szent Olafként” Norvégia nemzeti védőszentjének számít. Az Olaf uralkodása alatt verett érmékből eddig kevesebb mint 20 darab került elő, így az újonnan megtalált érme a Oslói Egyetem Kultúrtörténeti Múzeumának közleménye szerint „nemzeti kincsnek” számít.

Itt egy olyan érménk van, amelyen a király portréja és egy kereszt látható, a túloldalán pedig egy másik kereszt

- mondta Svein Gullbekk, az Oslói Egyetem érmeértő szakértője, aki hozzátette:

Ez a keresztényhitre térítés érméje nagyléptékben.

Olafnak tulajdonítják a kereszténység meggyökereztetését Norvégiában, ami egy korai lépés volt a mintegy egy generációval későbbi teljes áttérés felé.

Láthatjuk, hogyan használta Olaf király a pénzverést az új hit legitimálására, és arra, hogy európai rangú keresztény királyként pozícionálja magát

- fogalmazott Gullbekk, majd megjegyzte:

Ez önmárkázás (branding) volt a javából.

A viking király

Haraldsson fiatalemberként, az Anglia és Franciaország elleni viking portyák során ismerkedett meg a kereszténységgel, és a közlemény szerint 1013 körül keresztelkedett meg a franciaországi Rouen városában. 1015-ben lett Norvégia királya, és a Bergeni Egyetem szerint 1024 körül hirdette ki, hogy kizárólag a kereszténység az elfogadott vallás. Uralkodása alatt azonban Norvégia jelentős része továbbra is a skandináv istenekhez hű maradt, különösen a középső Trøndelag régió környékén és az ország keleti részein.

Olafot azonban kevéssel 1030-ban bekövetkezett halála után keresztény szentté avatták. Ma Norvégia egyik első keresztény királyaként, valamint az első olyan norvég uralkodóként tartják számon, aki saját nevére veretett érméket. Az újonnan megtalált érme a Mørstad-kincs része, amelyet áprilisban fedeztek fel Rena falu közelében. Abban az időben az elásott leletet a Norvégiában valaha talált legnagyobbnak írták le, és úgy becsülték, hogy csaknem 3000 ezüstpénzt tartalmaz. A későbbi vizsgálatok során azonban megállapították, hogy 5500 és több mint 6000 közötti érmét foglal magában – áll a közleményben.

Anne Skogsfjord, a múzeum kutatója, akit az érmék katalogizálásával bíztak meg, eleinte azt hitte, hogy az Olaf-érme egy angolszász penny. Ám amikor elolvasta a feliratot, rájött, hogy Norvégiában verték, Olaf uralkodása alatt.

óLáttam, hogy az áll rajta: ONLAF R+ NORMANORV. … Tényleg egy Olaf Haraldsson-érmét tartok a kezemben?

- idézi Skogsfjordot a közlemény, amely megjegyzi:

És valóban az volt! Nagyon különleges pillanat volt.

Az érmét 1024 és 1028 között, a viking kor vége felé verték, és 20–25 évig volt forgalomban, mielőtt valaki a kincsesleletbe rejtette volna. Bár az érme verése politikai és vallási aktus volt, a pénzt a jelek szerint fizetőeszközként is használták; mindkét oldalán számos apró bevágás látható, ami akkoriban elterjedt módszer volt annak megállapítására, hogy egy érme teljesen ezüstből készült-e. Gullbekk elmondta, hogy maga Haraldsson döntött arról, hogyan nézzenek ki az érmék, és akár jelen is lehetett a verésüknél.

Egyáltalán nem kizárt, hogy éppen ezt a Mørstadból származó érmét egykor maga a király tartotta a saját kezében

- idézi a közlemény szövegét a Livescience.