Kitört az Anak Krakatau: ilyen hatással lehet egy nagy vulkánkitörés az időjárásra
1883-ban elsötétítette a világot, megölt 36 ezer embert, és megszülte gyermekét az eredeti Krakatau.
Ugyan modern ember történetében is már sor került pár pusztító vulkánkitörésre, azonban a mostanra kialakult globális világot még egyszer sem bénította meg teljesen egy-egy tűzhányó. Pedig a Földön több olyan vulkán is szunnyad vagy éppen működik, amelyek külön vagy akár együttes túlműködése akár a teljes civilizációnkat is romba dönthetné. Súlyos válságokat, éhínséget, társadalmi összeomlást, a népesség drasztikus fogyását idézhetné elő egy dráma kitörés(sorozat), És itt nem a katasztrófafilmekben regélt szupervulkánokról beszélünk.
Folytatódik a lehűlés, nagyon hideg lesz hétvégén, ma még 7 megyében csaphatnak le zivatarok - Időjárás-előrejelzés
Olvass tovább...
Az emberiség korábbi évszázadaiban, évezredeiben nem kevésszer előfordult, hogy a vulkánok megpróbálták elgáncsolni fajtánkat, és csak kevésen múlott a túlélés. Szerencsére az utóbbi időkben elkerültük a túl nagy katasztrófákat, ám semmi nem zárja ki annak az esélyét, hogy ma "békéje" után ne legyen egy hatalmas kitörés a soron következő.
A legérdekesebb a vulkáni katasztrófák történetében, hogy nem feltétlenül a közvetlen fizikai hatások a gyilkosak. Bár kétségtelen, hogy az indonéziai Krakatau 1883-as erupciója éppen elég halálos volt már a kitörésekor is.
Az "anya" Krakatau szinte felrobbant a 19. század hajrájában, és az általa okozott szökőár nem kevesebb, mint 36 ezer ember halálát okozhatta Délkelet-Ázsiában. A kitörés fülsüketítő robaját még több ezer kilométerrel arrébb is hallani lehetett. Ám a láthatatlan halál csak ekkor indult hódító útjára. A megsemmisült Krakatau gyilkos csókolt lehelt a Földre.
Rendellenes tél borulhat Európára, Magyarországon is megérezhetjük a szélsőséges hidegbetöréseket – Egyetlen oka lehet az egésznek
Olvass tovább...
Ugyan a légkör különböző rétegeibe rengeteg hamu is eljutott, ám a fő gondot nem ez, hanem a rengeteg felszabadult kén-dioxid jelentette. A becslések szerint akár 30 millió tonna is eljuthatott a sztratoszférába ebből a vegyületből. Ez nem rekord, az előző évezredben ennél még nagyobb mennyiséget produkáló kitörések is előfordultak. Azok pedig valóban nyár nélküli évet idéztek elő a következő esztendőben. A kén-dioxid ugyanis egyrészt kártékony savas-esőket, valamint több fokos átlaghőmérséklet zuhanást produkál.
Ilyen volt például a Tambora (szintén Indonézia) 1815-ös kitörése.
Ezt követően 1816-ra durva tél borult még Magyarországra is, és konkrétan elmaradt a nyár az örökké szürke időjárásban. Súlyos terméskiesés következett be, éhezés, járványok, társadalmi és politikai feszültség ütötte fel a fejét kontinens-szerte. Szerencsére ettől egyelőre nem kell tartanunk, ám a "gyermek", az Anak Krakatau mozgolódása miatt már kitelepítésekre is sor került, valamint több ezer repülőjáratot kellett módosítani.
