Ezek már olyan horderejű bizonyítékok, amik nem lehetnek véletlenek.
Évszázadok óta rejtély övezi, pontosan honnan érkeztek Európába a hunok, akik a 4. század második felében jelentek meg Kelet-Európában, majd félelmetes birodalmat építettek ki. A nomád nép eredetét korábban elsősorban történelmi és régészeti leletek alapján próbálták megfejteni, most azonban az ősi DNS is fontos részleteket árult el róluk. Egy nagyszabású kutatás szerint a hunok korántsem alkottak genetikailag egységes népességet, hanem rendkívül sokszínű közösséget hoztak létre Európában.
30 évig csak ásott és ásott a kertjében a nyugdíjas férfi - A szomszédok nem hittek a szemüknek, amikor meglátták, mi van a föld alatt
Olvass tovább...
A kutatók összesen 370, többek között az 5. és 6. századból származó csontváz genetikai adatait vizsgálták meg. Összehasonlították a Kárpát-medencében eltemetett, hun kori emberek DNS-ét a közép-ázsiai és a korábbi kelet-eurázsiai sztyeppei népességek örökítőanyagával. Különösen az egykori Xiongnu Birodalom lakóira koncentráltak, mivel a történészek már korábban is feltételezték, hogy lehetett kapcsolat a két nép között.
A hasonlóságok között például a jellegzetes fegyverek és a mesterséges koponyatorzítás szokása is szerepelt. Az eredmények azonban sokkal összetettebb képet festettek.
A kutatók több olyan személyt is találtak, akik között közvetlen genetikai kapcsolat lehetett, sőt két, magas rangú Xiongnu-sírban eltemetett ember egyes hun kori személyek őseinek bizonyult. Ugyanakkor a vizsgált hunok többsége eltérő mértékű északkelet-ázsiai genetikai örökséget hordozott, miközben összességében rendkívül változatos genetikai háttérrel rendelkeztek. A kutatás szerint tehát nem érkezett egyetlen, egységes keleti népesség Európába, amely aztán egyszerűen hunokká vált volna.
Különösen érdekes egy Magyarországon feltárt női maradvány. A Pusztataskonyban megtalált, nagyjából 35–50 éves nő az 5. század első felében halt meg, és arany fülbevalókkal temették el.
Koponyája mesterségesen megnyújtott volt, genetikai eredményei pedig kapcsolatot mutattak a Xiongnu-korszak magas rangú személyeivel. A kutatók szerint ez akár arra is utalhat, hogy a koponyamódosítás szokása generációkon keresztül öröklődött tovább. A lelet azért is különleges, mert egyszerre árulkodik a hun kori emberek genetikai és kulturális kapcsolatairól.
30 évig csak ásott és ásott a kertjében a nyugdíjas férfi - A szomszédok nem hittek a szemüknek, amikor meglátták, mi van a föld alatt
Olvass tovább...
A friss eredmények alapján a hunokat tehát nem egyetlen, távoli területről érkező népként kell elképzelnünk. Sokkal inkább egy rendkívül összetett, különböző eredetű emberekből álló közösségről lehetett szó, amely hosszú idő alatt, folyamatos vándorlások és keveredések során alakult ki. (Forrás: Live Science)
