Migráció Magyarországon – múlt és jelen, megdöbbentő adatok, információk

Magyarországon egyre erőteljesebb a migráció.

Ami igazából nem új keletű hazánkban. Ez valójában egy nagyon összetett jelenség, mely két teljesen különböző jelenségre osztható, amit a magyar közbeszéd gyakran összemos: bevándorlás (legális migráció) – munkavállalók, diákok, családegyesítés, letelepedés; illetve az illegális migráció / menedékkérők (asylum) – határátlépések, menedékkérelmek, tranzitmigráció. Ez nagyon össze van mosva hazánkban, jelentős mértékben a politika, média, illetve a propaganda segítségének köszönhetően. Pedig külön jelenségek, azaz inkább jelenséghalmazok, amiken belül még külön-külön jelenségcsoportokat találunk. Most a hazai migráció rövid történeti, múltbéli és jelenkori áttekintését ejtjük meg.

A rendszerváltás előtt nem nagyon létezett ez a jelenség. Magyarország a szocializmus idején nem volt klasszikus bevándorló ország. A rendszerváltás után azonban hirtelen célországgá vált. A legnagyobb csoportokat a következő országok adták: Románia (főleg erdélyi magyarok), Jugoszlávia (délszláv háborúk menekültjei), Ukrajna (kárpátaljai magyarok), kisebb számban kínai vállalkozók, és a vietnámi közösség. Ez teljesen érthető, tehát főleg szomszédaink, diaszpórai magyarok, illetve a világon egyébként is sok helyen megjelenő távol-keletiek érkeztek. A migráció döntően etnikai és regionális jellegű volt.

A délszláv háborúk jelentős változásokat hoztak, 1991–1999 között Magyarország több tízezer háborús menekültet fogadott be. A legtöbben Horvátországból, Boszniából, később Koszovóból érkeztek. Sokan később hazatértek.

A 2004-es EU-tagság után megváltozott a migráció jellege.

Magyarország egyszerre lett kibocsátó ország (egyre több magyar ment Nyugat-Európába), és továbbra is fogadott bevándorlókat a környező államokból. A 2000-es években a bevándorlók többsége továbbra is román, ukrán, szerb és szlovák állampolgár volt. A legtöbben magyar nemzetiségűek voltak. Ez jelentősen eltért Nyugat-Európa migrációjától, ahol már ekkor inkább az afrikai, ázsiai bevándorlás dominált, a nagyhatalmaknál pedig, főleg a korábbi gyarmatokról való bevándorlás. 2000 és 2012 között évente általában csak néhány ezer menedékkérő érkezett. A migráció ekkor még nem volt meghatározó politikai téma. 2013-ban történt az első nagy ugrás ezen a területen.

A magyar Bevándorlási Hivatal szerint 2012-ben kb. 2 100, míg 2013-ban már közel 19 000 menedékkérelmet regisztráltak. Ez kilencszeres növekedés volt. A 2015-ös migrációs válsággal érkezett hazánk történelmének legnagyobb migrációs hulláma. Hozzá kell tenni, több százezer ember haladt át Magyarországon, és a többség nem akart hazánkban letelepedni. A határvédelem megerősítése érdekében 2015-ben a szerb, majd a horvát szakaszon is kerítés épült.

Ezzel párhuzamosan tranzitzónák, szigorúbb határőrizet és az ügyekben gyorsított eljárások jelentek meg. 2015 után a migráció lett a magyar politika egyik központi témája. Megjelentek: a nemzeti konzultációk, a plakátkampányok, volt népszavazás (2016) és folyamatos migrációs kommunikáció, narratívák, programok épültek a közéletbe, társadalmunk életébe.

Míg kampány folyt a migráció ellen, közben ellenben megjelent a gazdasági migráció.

A munkavállalási célú bevándorlás, illetve az egyre nagyobb vendégmunkás-jelenlét. Egyre több vendégmunkás érkezett például a Fülöp-szigetekről, Vietnámból, Indonéziából, Mongóliából, Indiából, Kirgizisztánból, illetve 2022 után Ukrajnából. A következő területekre elsősorban: autóipar, akkumulátorgyárak, elektronikai ipar és a logisztika. Ez statisztikailag is teljesen más kategória persze, mint az illegális migráció vagy a menedékkérelem.

Érdemes megfigyelni a hazánkban élő külföldi állampolgárok számát is.

1995-ben kb. 138 ezer, míg 2000-ben kb. 110 ezer, 2005-ben kb. 143 ezer, és 2010-ben pedig kb. 174 ezren voltak. Évente átlagosan 18–25 ezer külföldi telepedett le Magyarországon. Ugyanezen időszakban 10–18 ezer külföldi hagyta el az országot. Ennek eredményeként a nemzetközi vándorlási egyenleg jellemzően pozitív volt. A legnagyobb bevándorló csoportok (2010 körül) a következő országokból jöttek: Románia kb. 65-70 ezer, Ukrajna kb. 15-20 ezer, Szerbia és Németország kb. 15-15 ezer, míg Szlovákia kb. 10 ezer fő volt.

A román állampolgárok – jelentős részük erdélyi magyar – messze a legnagyobb közösséget alkották. A menedékkérők száma is más volt a 2000-es években, mivel Magyarország még nem volt a balkáni útvonal fő célországa. Éves menedékkérelmek: 2004-ben kb. 1600 fő, 2006-ban kb. 2100 fő, 2008-ban pedig 3100 fő, míg 2010-ben 2100 fő volt. Ez töredéke volt a 2013 után látott számoknak.

Lássuk mi történt ezek után!

Magyarországon élő külföldi állampolgárok számának alakulása.

Míg 2020. január 1-jén 199 957 külföldi állampolgár élt hazánkban, addig ez a szám 2024-re már 250 912-re, 2025-re pedig 255 443-ra emelkedett. Ezután 2026 elején enyhe visszaesés következett, ekkor 252 290 külföldi állampolgárt tartottak nyilván. Ez azt jelenti, hogy 2020 és 2025 között több mint 55 ezer fővel, közel 28%-kal nőtt a Magyarországon élő külföldi állampolgárok száma.

Még érdekesebb a tartózkodás célja.

A munkavállalók száma 2020 és 2024 között 77 905-ről 100 818 főre nőtt, majd 2025-ben lényegében stagnált, 2026-ra pedig 94 482 főre csökkent. Ezzel párhuzamosan a tanulási célú tartózkodás folyamatosan emelkedett: 2020-ban még 29 101 külföldi diák volt Magyarországon, 2026-ra azonban számuk már elérte a 42 874 főt. A családegyesítés céljából itt élők száma jóval kiegyensúlyozottabban alakult: 2020-ban 23 935 főt tett ki, 2025-re 27 275 főre emelkedett, majd 2026-ban kis mértékben, 26 992 főre csökkent.

Ez jól mutatja, hogy a 2020-as évek migrációjának motorja nem a menekültügy, hanem a munkaerőhiány és a vendégmunkások beáramlása, miközben a külföldi diákok száma is folyamatosan emelkedett.

Jelen adatok alapján érdemes elgondolkodni, hogy miközben a politika migráció ellen kampányolt, hogy kerülhetett be jelentősen, több ember munkavállalás céljából az országba, mint tanulás és családegyesítés céljából.

Vajon tényleg veszélyben volt az ország a bevándorlástól? Vajon tényleg politikusaink védtek minket a bevándorlástól? Talán ezért engedtek be az országba minden eddiginél több bevándorlót, főként mint munkavállalót?

Forrás: KSH, Reuters, Asylum Info Database, Kormány.hu, Asylum Europe 

Migráció a jövőben?: