Új nagy falat épített Kína, az egész Földet megváltoztatja a projekt

Kína új nagy vállalkozása

Kína az elmúlt évtizedekben olyan léptékű környezetátalakító programba kezdett, amelyhez fogható kevés akad a világon.

Az ország északnyugati részén, a Hszincsiang Ujgur Autonóm Területen található Takla-Makán sivatag a Föld egyik legszárazabb vidéke. A hatalmas homokdűnék és a zord klíma miatt sokáig úgy tűnt, a terület menthetetlenül terjeszkedik.

1978-ban azonban elindult egy ambiciózus program: fák és cserjék milliárdjait kezdték el telepíteni a sivatag déli peremén, hogy megállítsák az elsivatagosodást és megvédjék a termőföldeket.

A projekt a Három-Északi Véderdő Program része, amelynek célja a Góbi-sivatag és más száraz területek terjeszkedésének feltartóztatása, tavaly előtt pedig hivatalosan is bejelentették, hogy elkészült a 3046 kilométer hosszú "Nagy Zöld Fal", amely élő növényövként öleli körbe a sivatagot.

A cél nem csupán az olykor Peking is elérő homokviharok mérséklése volt, hanem egy stabilabb, élhetőbb ökoszisztéma kialakítása.

Kínában már több tudományost áttörést értek el az elmúlt időszakban:

Mire jó az új Nagy Fal?

Sokan kételkedtek abban, hogy egy ilyen szélsőséges környezetben valódi környezeti áttörést lehet elérni. Egy friss, műholdas adatokra épülő kutatás azonban meglepő eredményeket hozott. A vizsgálatok szerint a megnövekedett növényzet fokozta a fotoszintézist, így a térség szén-dioxid-elnyelővé, vagyis karbonnyelővé vált.

2004 és 2017 között a Takla-Makán évente átlagosan 8,3 millió tonna szén-dioxidot kötött meg, miközben 6,7 millió tonnát bocsátott ki - vagyis nettó módon "kivonta" az üvegházhatású gázt a légkörből.

Bár nem esőerdőről, hanem inkább a dél-kaliforniai bozótosokra emlékeztető cserjés területről van szó, a hatás így is mérhető és igazolható.

Újabb eszköz a klímaváltozás elleni küzdelemben

Érdekesség, hogy nemcsak a növények járulnak hozzá a szén megkötéséhez: a kutatások szerint a sivatagi homok is képes kisebb mennyiségű szén-dioxidot megkötni a nappali és éjszakai hőmérséklet-ingadozás okozta fizikai folyamatok révén.

A szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a klímaváltozást nem lehet pusztán faültetéssel megállítani. A fosszilis energiahordozók kivezetése és átfogó, többfrontos fellépés nélkül nem érhető el valódi fordulat.

A kínai Nagy Zöld Fal viszont bizonyítja, hogy még a világ egyik legmostohább táján is képes lehet az ember pozitív irányba formálni a környezetet - ha elegendő időt és erőforrást fordít rá.

Így készült az ambiciózus projekt:

_{forrás: livescience}