
Ez a legcsúnyább magyar településnév, olyan ronda, hogy senki nem meri kimondani
Olvass tovább...


A magyar nyelv ősi szavaiban van valami közös, ma is rendszeresen használjuk ezeket.
Ősi szavaink még a finnugor vagy még korábbi időszakból származnak, tehát legalább 2500-3000 éve a magyar nyelv részei lehetnek. Bárczi Géza A magyar nyelv életrajza című könyvében azt írja, a nyelv, gondolataink, érzelmeink kicserélésének az eszköze és az emberi fejlődés egyik legfőbb tényezője. A legrégebbi szavaink is többnyire az alapvető emberi tevékenységekkel, természeti jelenségekkel, rokonsági kapcsolatainkkal és az emberi testtel kapcsolatos szavak.
Néhány évtizede még mindennapos volt az olyan szavak használata a magyar nyelvben, mint a köpülő vagy a fenőkő, de olyat senki nem mondott, hogy a gyógyszerei a felhőben vannak. A nyelv folyamatosan változik, mégis vannak olyan kifejezések, amik évszázadokat, évezredeket élnek túl ugyanabban a formában léteznek.
A mindennapi élet legfontosabb dolgait jelölő szavakat soha nem kell lecserélnünk, természetesen ezek is változhattak kissé az idők során, de az alapjuk nagyon régi.
Vannak ősi magyar szavaink, melyeket minden nap használunk és már több ezer évesek: víz, ló, kéz, kő, hó.

Olvass tovább...
A legrégebbi szavainkra jellemző, hogy könnyen kiejthetők, legtöbbször egyetlen szótagból állnak. Emellet a nyelvészek főleg a rokon nyelvekkel való összehasonlításból tudják megállapítani, hogy mennyire ősi egy szó.
Ha egy szó hasonló formában megtalálható a finnugor vagy ugor nyelvekben, akkor valószínű, hogy már azelőtt létezett, hogy a magyar nyelv önállósodott volna. Például a magyar hal szó megfelelője a finn kala, az észt kala, ez arra utal, hogy a szó már a finnugor korban is létezett.
Az anya szó az észak-szibériai manysi nyelvben āńi, az osztják nyelvben āńe, ami szintén az ősi eredetet bizonyítja.
A nyelv folyamatosan változik, de bizonyos alapszavak ellenállóbbak a változásokkal szemben, mert mindennapi használatban vannak, fontos jelentésük van és nincsenek kitéve idegen hatásoknak.
Nádasdy Ádám nyelvész szerint a magyar nem veszélyeztetett nyelv. Úgy látja, hogy nem attól lesz veszélyeztetett egy nyelv, hogy mit mondanak az emberek, épülnek-e bele jövevényszavak, hanem attól, hogy használják-e. Ha 1 milliónál kevesebben beszélik, már nagyobb a rizikó, de az izlandit például csak 360 ezren beszélik, mégis virágzik. A magyart mindeközben 13 millióan.

Olvass tovább...