
Kettényílt a Duna Magyarországon, bődületes dolog lóg ki a folyóból, a közepéig ér a látványosság
Olvass tovább...


A kutatókat igencsak meglepte, amit bent találtak.
A Földközi-tenger partvidékén, meredek mészkőszikláknál bújik meg egy barlangrendszer, amely kivételes betekintést nyújt a neandervölgyiek életébe. A Gibraltár déli csúcsán található Gorham-barlangegyüttes négy különálló üregből áll, és ma már közvetlenül a tenger szélén helyezkedik el, noha egykor jóval beljebb feküdt. A lassan emelkedő vízszint az évezredek során fokozatosan formálta át a környezetét.
Bár a barlangokat már a 20. század elején felfedezték, valódi jelentőségük csak az 1980-as évektől vált nyilvánvalóvá, amikor megindultak a rendszeres régészeti feltárások. A kutatók hamar felismerték, hogy a helyszín páratlan gazdagságú nyomokat őriz az őskori emberi jelenlétről.
[[cikk1]]
A barlangban emberi csontmaradványokat nem találtak, ám a tárgyi emlékek egyértelműen emberi tevékenységre utalnak, mégpedig több mint 100 ezer évre visszamenően. Ez az időszak jóval megelőzi a modern ember megjelenését Nyugat-Európában, így a nyomokat a neandervölgyiekhez kötik.
A legmeggyőzőbb bizonyítékok között tengeri eredetű maradványok szerepelnek: kagylóhéjak, halak, fókák és delfinek csontjai, amelyeket tudatosan hordtak a barlangba és feldolgoztak. A padlóba karcolt, rácsszerű minták szintén figyelemre méltók. Egyes kutatók szerint ezek akár a neandervölgyiek korai művészi önkifejezésének nyomai is lehetnek.
A leletek intelligens technológiai ismeretekről is árulkodnak: egy több mint 60 ezer éves tűzhely például nyírfakátrány előállítására szolgált, amelyet eszközök nyelének rögzítéséhez használtak.

Olvass tovább...
2021-ben a kutatók újabb szenzációs felfedezést tettek. A barlangrendszer egyik üregében egy mély, üledékkel lezárt kamrára bukkantak, amely legalább 40 ezer éve érintetlen volt. Az itt talált állati maradványok és egy tengeri csiga héja arra utalnak, hogy a helyiséget tudatosan használták.
A gorhami leletek alapján a neandervölgyiek akár 33–24 ezer évvel ezelőtt is élhettek ezen a vidéken, jóval tovább, mint azt korábban feltételezték. Ha ez beigazolódik, akkor ez a festői partvidék lehetett az egyik utolsó menedéke egy kihalt emberfajnak, amelynek történetét most a kő és az üledék meséli el.
A barlangban több érdekes felfedezés is történt, a környéken régóta kutatják, ebből a dokumentumfilmből sok dolog kiderül a helyről:
[[vid1]]
forrás: iFLScience