Ráeresztették a mesterséges intelligenciát a kínai agyaghadseregre, kirázta a hideg a tudósokat a látványtól, amit felfedezett

A világ egyik legnagyobb felfedezése volt 1974-ben, amikor rábukkantak az első kínai császár, Csin Si Huang-ti sírpiramisától nem is olyan messzire fekvő agyaghadseregre a föld alatt. Igazi világszenzáció volt ez a tudomány részéről, a tudósok odáig voltak, miközben a megtalálókat szörnyű balsors érte a nagy felfedezés után. Elvesztették mindenüket.

A kínai agyaghadsereget a mai napig restaurálják, hiszen az agyagkatonák szörnyű sebeket kaptak az évezredek alatt, többször elrombolták a komplexumot, majd többször fel is gyújtották azt. Kevesen tudják a pontos számokat, de a lelet több mint 8 000 harcost, 100 harci szekeret és 600 lovat tartalmaz, egy hatalmas földalatti komplexumban.

A modern régészet most megdöbbentő felfedezést tett, a mesterséges intelligencia bevonása sosem látott részleteket csalt elő az agyaghadsereg maradványaiból. A tudósok egyenesen lefagytak, amikor meghallották, hogy mire jutott a mesterséges intelligencia.

De mi is történt valójában?

2025-ben fejlett mesterséges intelligencia technológia segítségével 3D-szkennelést végeztek az agyaghadseregen. Az MI nagy meglepetésre mikroszintű arcvonásokat és mintázatokat elemzett (fülformák, arányok, aszimmetria), és azt találta, hogy ezek túl egyediek ahhoz, hogy csak művészi fantázia legyen.

Kijött a meglepő eredmény is hamarosan, a kutatók úgy találták, hogy a szobrok némelyikét valós személyekről mintázták, különösen a magas rangú tisztek szobrai. A mesterséges intelligencia így tehát segített rekonstruálni a hadsereg hierarchiáját és társadalmi struktúráját, sőt, arra is képes volt, hogy valós katonák arcvonásait azonosítsa.

Mit jelent ez?

Korábban úgy hitték, hogy a figurák idealizált, generikus katonákat ábrázolnak. Az mesterséges intelligencia viszont kimutatta, hogy valószínűleg portrék, ami új megvilágításba helyezi az ókori Kína technikai és művészeti szintjét.

Íme a felfedezésről készült videó: