Ez volt az első Földön kívüli észlelés, 4000 évvel ezelőtt történt

Valószínűtlenül érdekfeszítő cikket közölt a The Conversation weboldala. A kíváncsi gyerekek kíváncsi kérdéseit taglaló rovatban egy nagyon érdekes témát feszegettek. A 9 esztendős Jacob Panamából küldte a következő kérdést a tudományos területen kiemelkedően felkészült honlapnak. A szakértők pedig örömmel fogadták azt. Így érdeklődött a közép-amerikai kisfiú:

"Mi volt az első dolog amit a tudósok felfedeztek?"

Természetesen ez egy bonyolult válasz is lehetne, azonban a Conversationnél nem viccelték el a dolgot, még ha egyetlen irányba is terelték el a feleletet. Talán nem meglepő módon nehéz egyetlen területre leszűkíteni a tudományos felfedezések ősanyját, hiszen akár a tűz megértése is lehetne az, vagy akár a vadászat tudománya. Azonban a honlap szakértői a csillagászat, illetve az időmérés jelentőségére próbáltak rávilágítani a kis Jacob és az olvasóközönség számára. 

Kiemelik, hogy a babiloni kultúra a mai Irak területén időszámításunk előtt 4000 évvel tűnt fel, hogy aztán alig 1500 év alatt el is tűnjön. Babilon sikeresen működött hosszú évszázadokon át, melyhez hozzájárult a városállam sokszínűsége, és előremutató bizodalma a tudomány iránt. Ugyanis a babiloniak felismerték a működésük és fennmaradásuk érdekében, hogy szükségük van tudósokra, akik képesek meglátni az összefüggéseket.

Hamurappi csillagászai ugyanis különleges dokumentumokat vezettek

és megfigyeléseikkel számításaikkal lényegében még a mezőgazdasági, éghajlati eseményeire is pontos előrejelzéseik voltak. A bolygók, a Hold, a Nap, és a további csillagok megfigyelésével, pályájának számításával egyfajta sajátos időszámítást hoztak létre. Mértékegységgé vált a babiloni év, mellyel a Naprendszer bolygóinak mozgását tudták kiszámolni, szemléltetni.  

A hétköznapok működését is ezekhez a tudományos számításokhoz kapcsolták, valamint gazdálkodás során is figyelembe vették a Hold vagy éppen bizonyos csillagok, csillagképek állását. Természetesen az olyan jelenségekhez, mint a Napfogyatkozás, megvoltak a saját elméleteik, ám ezzel kapcsolatban is már végeztek számításokat. Talán csak az nem világos, hogy megértették-e azt, hogy a Föld nem lapos. 

MUL.APIN

Fontos elárulni, hogy a valaha volt leghosszabb tudományos projekt kötődik a babiloniakhoz. Lévén ők készítették el a Csillagászati Naplók ősatyját, a MUL.APIN-t, amely ékírással öröklődött az írástudók között, nem kevesebb, mint 700 éven át. Ebben lejegyezték a csillagok állását, a váratlan égi vagy űreseményeket, illetve a mezőgazdaság teljesítményét is, számokban kifejezve. Ezáltal olyan összefüggéseket elemezhettek ki, ami hatással volt a mindenkori termelésre. 

Érdemes megjegyezni, hogy már ebben a könyvben is lejegyzésre került, hogy a babiloniak nem a számunkra alapvetőnek számító tízes számrendszert használták. Ők a hatvanasban gondolkoztak. Ez volt a váltószámuk, ami a görögöknek köszönhetően maradt fent, hiszen a városállamot egyrészt kisemmizték a perzsák, valamint saját nagyszerűsége átka is kínozta. Így hát, mikor felmerül bennünk, hogy miért is hatvan perc egy óra, és miért éppen hatvan másodperc egy perc, az a babiloniak és az időszámítás felfedezésének a hagyatéka. Ugyanis ők voltak az elsők a megmaradt feljegyzések szerint, akik észlelték az összefüggést a Földön kívül lévő égitestek csillagászati jelentősége és a matematika között. 

Babilon elveszett városa és a a legendás Bábel tornya: