85 milliós gigászi keleti ország egy magyar mondattól hangos? Óriási meglepetés érhet

A magyarok többsége még úgy tanulta a történelmi jelentőségű irodalmi és nyelvtani tanulmányai során, hogy a mi nemzetünk elsősorban a finnekkel, esetleg észtekkel mutat rokoni kapcsolatokat. Generációk számára lett rögzített tény egy életre, hogy a magyarság származása többek között ezekhez a népekhez kapcsolja őt magát, mind a genetika, mind akár a nyelvészet területén. Manapság a politikai irányvonalak egy másfajta utat mutatnak az eredetünkre nézve. 

Az elmúlt másfél évtizedben megváltozott a kormány, és ezáltal az állam kommunikációja. Manapság egy, a finnugorral szöges ellentétet mutató származtatás az, amit a történelmi eredetünkhöz kapcsolnak a gyakran önjelölt szakemberek. Magyarországot ugyanis szinte teljesen alaptalan, és főleg bizonyítatlan módon kapcsolják a türk államokhoz, azokhoz testvéri köteléket társítanak. Ez a politikában is látszódik, ugyanis a 2009-ben létrejött Türk Államok Szervezete (akkor még Türk Tanács) a megfigyelői státuszt adományozta a lobbizó Magyarországnak, amely így meghökkentő, már-már kakukktojás módon olyan

megkérdőjelezhetően demokratikus köztársaságokkal dörgölőzik, mint Törökország, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán, valamint 2022. óta a minimum véleményes létezésű Észak-Ciprus. 

A politikai hovatartozástól függetlenül is nehezen tudunk azonosulni a török rokonság feltételezett miben létével. Hiszen egyrészt hosszú múltra mutató ellenszenvvel viseltetünk a történelmi fájdalom miatt, illetve az eltérő kultúra is szembeötlő. Ugyanis mindegyik türk állam a muzulmán országok csoportjához tartozik, ezáltal gyökeresen eltérő kultúrákról, szociális alapelvekről beszélhetünk, ha hazánkat, illetve az imént felsorolt, nem ritkán diktatórikus berendezkedésű országokat vizsgáljuk összehasonlítva.

Valamint ott a tény, hogy az előző évezred közepétől a 18. század végéig rendkívül sok bosszúságot okoztak a Magyar Királyság számára a törökök. A mindenkori szultán célja a magyar lakta területek bekebelezése volt, valamint az ország destabilizálása. Illetve joggal beszélhetünk a haza egyes (jelentős!) területein jellemző 150 évig tartó török uralmáról is. Szerencsére nem volt olyan kártékony a török kultúra a Kárpát-medencében, mind például a Balkán egyes helyein, ahol a mai napig még az állam vallásra is hatást gyakoroltak. Lásd Bosznia-Hercegovina, ahol a lakosság (kiváltképpen annak bosnyák hányada) több, mint fele muzulmán vallású.

A nyelvi kapcsolatok

Kétségtelen, hogy vannak jövevény szavak a magyarban, melyeket a törökök áldásos késő középkori tevékenységének köszönhetünk. Ezek közé rengeteg hétköznapi tárgy, élőlény, fogalom elnevezése tartozik. Csak a szemléltetés érdekében álljon itt néhány példa: balta, bicska, kölyök, oroszlán, bika, kecske, disznó, alma, körte, dió, sólyom, sárkány, harang...)

És végezetül álljon itt a címben említett mondat: 

"Cebimde çok küçük elma var"

Nem ismerős? Olvasva, a török nyelv ismerete nélkül aligha lehet az. Na és magyarul? Zsebemben sok kicsi alma van. Bizony, nem csak a hangzás hasonló, hanem a jelentés is egy és ugyanaz. Ám mindez nem jelenti a két nyelv közötti rokonságot, minden bizonnyal a jövevény szavak, melyeket a leigázó törököktől vettünk át, még sok száz évvel később is jelen maradtak a szókincsünkben. 

Forrás: Dívány.hu