Óriási kaparásnyomokat találtak az egyiptomi piramisban, szörnyű dolog rejtőzhet a falak között

Az emberiség egyik legnagyobb mesterművének számít a már több, mint 4500 esztendősre becsült gízai nagy piramis, ami a feljegyzések szerint legendás hírű Hufu fáraó végső nyughelye lehet. Arról azonban már megoszlanak a vélemények, hogy mennyire bonyolúlt is az építmény belső elrendezése. A több, mint két évtizedig épült piramis a legnagyobb és legmegdöbbentőbb egyiptomi épület. Az Óbirodalomból hátramaradt emlék 137 méter magas.

Arról azonban már hosszú évek óta megoszlanak a vélemények, hogy megtalálták-e már a fosztogatók, majd a felfedezők a királyi sírkamrát, ahol Hufu nyugszik. Ugyanis a korábbi feltételezések szerint az ő vöröses szarkofágjának maradványai kerültek meg egy belső kamrában. Azonban ott semmilyen más hagyaték, tárgy, sem emberi maradvány nem került elő. Minden valószínűség szerint azért, mert azt a sírrablók akár már a temetés után, de legkésőbb az Óbirodalom bukása után teljesen kipucolták. 

Egyes szakértők szerint a piramis belső, bonyolult felépítésének köszönhetően a fosztogatók egyáltalán nem találták meg Hufu igazi kamráját.

Az elmélet szerint a fáraó egy olyan titkos helyiségben várja még most is a megtalálóit, amelyet az építészek gondos tervezés útján rejtettek el a kíváncsi és/vagy nyerészkedő szemek elől. Még 2016-ban jöttek elő kutatók azzal, hogy rejtélyes sérüléseket, véseteket találtak a folyosók falain a piramison belül. 

A falakon talált barázdák jó eséllyel arra voltak kiképezve, hogy segítség egy primitív gépezet működését, mely hatalmas gránittömbök mozgatásában játszott szerepet. Ez egyfajta védelmi vonalat jelentett volna, nem valamilyen talányos csapdát, mint amit a régi kalandfilmekben láthattunk. A Hufu sírjához vezető alagutat vagy csatornát ezáltal lényegében hermetikusan zárták el, így fékezve meg az illetéktelen behatolókat. 

Meglesz valaha az igazi sírkamra?

Arról egyelőre nincs szó, terveznek-e valamilyen kísérletet arra, hogy a közeljövőben elmozdítsanak-e egy-két gránit tömböt. Pedig abból van bőven a gízai nagy piramisban. Hufu, vagy más néven Kheopsz fáraó tulajdonképpeni síremléke ugyanis körülbelül 2,3 millió kőtömbből áll, melyek átlagos súlyát 2,5 tonnásra becsülik. Bár a számítások szerint akár 10 tonnásnál is nagyobb darabok nehézkednek itt-ott az alaphoz közel. 

A piramisok titkai: