Tudományos áttörés: ez az apró kis robot mentheti meg az esőerdőket, még a környezetet sem szennyezi

Az esőerdők módszeres pusztítása az egész bolygóra nézve komoly következményekkel jár. Ennek ellenére azok az országok, amelyek megtilthatnák a fák kivágását, nem sokat tesznek a környezetpusztítás megfékezésére. Évente körülbelül egy Magyarországnyi terület tűnik el, hogy helyette ipari méretű szójaültetvények és pálmaolaj-ültetvények jöjjenek létre, vágásra szánt állatok tenyésztésére használják. 

Egy fát kivágni a mai technológiával mindössze néhány perc, újat ültetni körülményes és meg kell várni, amíg megnő, ami több évtized. A cégek többsége mégis fenntartható erdőgazdálkodásnak nevezi azt, amikor nagy ütemben vágja ki a fákat, majd ültet helyettük másikat. A tiltakozás azonban, mint kiderült, nem vezet sehová, ehelyett megoldást kell találni, ha nem szeretnénk, hogy a Föld egyik legnagyobb oxigéntermelő területe teljesen megsemmisüljön.

A megoldást egy kis, lilavirágú növényről mintázták

A Nature magazinban megjelent tanulmány szerint most úgy tűnik, van megoldás. A Morphing Matter Lab mérnökei a bürökgémorr (Erodium cicutarium) magjának mozgását megfigyelve jöttek rá, hogyan lehet faiskola nélkül, jóval sikeresebben fákat ültetni és erdőt telepíteni.

Legyen szó bármilyen növényről, akár egy fenyőről is, ahhoz, hogy a magjai szárba szökkenjenek és egyáltalán esélye legyen a növekedésre, a magnak a nedves földbe kell kerülnie. Egy erdőben erre van némi esély, de egy tarra vágott, a nap által perzselően égetett, kiirtott területen nem ez a helyzet. Kivéve, ha “önültető vetőmaghordozókat” használunk a célra. 

A Morphing Matter Lab csapata olyan faalapú, biológiailag lebomló maghordozót tervezett, amely utánozza a bürökgémorr magjai. A kis eszközön feltekeredő farkak vannak, amelyek víz hatására elkezdenek kitekeredni, így fúróként ássák a talajba a magot. Olyan nagy magokat képesek szállítani, mint a fehértörzsű fenyők magjai, melyek hossza 11 mm, súlyuk pedig körülbelül 72 mg. Az automata magültetők tölgyfából készülnek, így idővel természetes módon elbomlanak a talajban.

Ezeket drónok segítségével gyorsan szét lehet szórni és olyan helyeken is lehet dobni a magokat, ahová egyébként nem jutna el ember, például megkönnyítheti a tűz utáni erdőtelepítést vagy a földcsuszamlásra hajlamos területek helyreállítását. Ha azonban a vetőmag a felszínen fekszik, az időjárási körülmények miatt megsérülhet és a vadon élő állatok is megehetik, ami alacsony, gyakorlatlag értékelhetetlen csírázási arányt eredményez. A tesztek során a maghordozók 80 százalékos sikerrel juttatták a magokat a talajba sík terepen.

Forrás: Nature