Áttörő régészeti lelet a honfoglalásról: megcáfolja az egyik legnagyobb tévhitet
Olvass tovább...
Az avarok nem hagytak maguk után írott történelmet, ezért a közelmúltban elkezdett genetikai vizsgálatok fontos részét képezik a kor rekonstruálásának.
Az Alföld négy ősi temetőjét kutatták a magyar és külföldi régészek a közelmúltban. Több száz csontvázat hoztak a felszínre, melyek közel 1500 éve pihentek a földben és most az avarok kilenc nemzedékéről árulnak el titkokat. A genetikai vizsgálatok szerint a korabeli nőknek és férfiaknak egynél több partnerük volt.
A Nature folyóiratban megjelent tanulmány szerint a nemzetközi kutatócsoport 424 csontvázon végzett DNS-elemzést, melyek mindegyike Magyarország négy avar temetőjéből származik. Összesen 298 olyan embert azonosítottak, akik biológiailag szoros rokonságban álltak egymással, és közel háromszáz évet felölelő családfákat rajzoltak meg az adatok alapján.
Olvass tovább...
Az avarok a hatodik század közepétől kezdődően telepedtek le a Kárpát-medencében. A népcsoport politikai magja a kagán volt, egy politikai vezető, akit elit lovas harcosok és a családjai vettek körül.
Ma már tudjuk, hogy az eredetileg nomád avarok a hetedik század elején stabil településeket hoztak létre, halottaikat nagy temetőkben helyezték végső nyugalomra és melléjük tették fegyvereiket, ékszereiket, lovaikat is.
Történetüket sok szempontból homály fedi, a 6–8. század között Kárpát-medencei központú, erős birodalmat irányítottak, de ez 9. században apró államocskákra hullott szét, miután Nagy Károly és serege megszállta őket.
Olvass tovább...
A négy alföldi temetőben talált DNS-nyomok arra utalnak, hogy a nők egy férfiközpontú avar kultúrába házasodtak be. Pontosabban fogalmazva: a nők szüleit nem találták a temetőkben, míg a férfiak felmenői szinte egytől egyig ott voltak és a rokonokat szinte mindig egymáshoz közel temették el.
Ez arra utal, hogy az avar nők bárhol is nőttek fel, a házasságkötéssel elhagyták az otthonukat, hogy férjeik közösségéhez csatlakozzanak.
A genetikai elemzés azt is kimutatta, hogy mind a férfiaknak, mind a nőknek általában több partnerük is lehetett. A kutatók pár apát és fiút, egy testvérpárt, valamint több más, egymással rokoni kapcsolatban álló férfit találtak, akiknek közös női partnerük volt a leszármazottaik DNS-e szerint. Ez alapján kijelenthető, hogy ha egy nő férje meghalt, akkor egy másik férfi rokon vette át a helyét, ez lehetett testvér, unokatestvér, de akár még az após is.
„A fent említett jelenségek mindegyike arra enged következtetni, hogy az avar társadalom általunk vizsgált szegmense az eurázsiai pásztorpusztai népekhez hasonló szerkezetű volt"
– olvasható Rácz Zsófia, az ELTE régésze részvételével írt tanulmányban.
A kutatás bebizonyította azt is, hogy az avarok, a kapcsolatok bonyolultsága ellenére, megőrizték felmenőinek emlékét, és hosszú generációkon keresztül tudták, kik voltak az őseik.
Forrás: LiveScience