Rejtélyes tárgyakra bukkantak a gízai Nagy piramis egyik kamrájában

A gízai Nagy piramist a mai ismereteink szerint az egyiptomi Hufu (görögösen: Kheopsz) fáraó idején emelték a Krisztus előtti 26. században. Most tekintsünk el attól, hogy miért nincs tele a minden bizonnyal hiú uralkodó milliónyi ábrázolásával, ha egyszer annyira büszke volt erre az építészeti csodára. Talán mégsem ő emeltette?

A kutatóknak nagy fejtörést okoz az a három különös tárgy is, amelyeket a Nagy piramis belsejében találtak, aztán hosszú időre rejtélyes módon eltűntek. Mindössze ezeket találták az építmény kamráiban, ezért is furcsa, hogy nem tudtak jobban vigyázni rájuk. Vajon kinek állhatott érdekében, hogy nyomuk vesszen?

A megtalálójuk egy bizonyos Waynman Dixon volt, aki még 1872-ben kutatta át a Kheopsz-piramist, mégpedig az egyiptomi hatóságok engedélyével. Ez akkoriban még ritkaságszámba ment, mindenki úgy garázdálkodott az ókori egyiptomi kincsek körül, ahogy éppen tudott.

Dixon a Királyné kamrájában szellőzőaknákat talált, amelyekbe kissé barbár módon belefúrt. Így találta meg az említett három szokatlan és megmagyarázhatatlan tárgyat. Már az is különös volt, hogy mindössze ennyi lelet bújt meg az irdatlan méretű építményben.

Mik is voltak ezek? Egyrészt egy kampószerű tárgy, másrészt egy gránitgolyó, végezetül pedig egy rövid botocska, amelyet a felfedezője cédrusfának tartott. Szegényes „fogás”, az egyszer biztos, és a mai napig fejtörésre készteti a régészeket.

Dixon úgy gondolta, hogy valami szerszám részei lehettek, amit egy építőmunkás hajított el. Az archeológusok ennél kifinomultabb ötlettel álltak elő, szerintük a papok vagy építészek rituáléjának részeként kerülhettek a kamrába. A kampó talán arra szolgálhatott, hogy a túlvilágon kinyithassák vele az elhunyt állkapcsát, hogy az ehessen-ihasson az öröklétben is.

Dixon megtartotta magának a kampót és a gránitgömböt, míg barátja, James Grant a cédrusfa új tulajdonosa lett. Aztán a leletek hosszabb időre eltűntek a nyilvánosság szeme elől, de 1972-ben a British Museum megszerezte a rejtélyes tárgyakat.

A fadarab radiokarbonos vizsgálata során kiderült, hogy a Krisztus előtti 3341–3094 évekből származik, vagyis 500 évvel megelőzte Khufu fáraó uralkodását. Ahelyett tehát, hogy a szakemberek válaszokat kaptak volna, újabb kérdésekkel gyarapították a Nagy piramis történetét.

A Királynő kamrájának rejtélyei: