Ultrahatékony pusztítógép volt az egyik római légió, döbbenetes régészeti lelet bizonyítja

A Masszáda várromja Izrael egy festői, elszigetelt fennsíkján, a Holt-tenger közelében található. Még Heródes építtette a Krisztus előtti 30-as években, elsősorban azért, mert a szinte megközelíthetetlen sziklatetőn érezte biztonságban magát a külső és belső ellenségeivel szemben.

A római történész Iosephus Flavius szerint az első zsidó-római háború végén, 73-ban tragikus eseményeknek adott helyt a Masszáda. Az ellenség légiója körbevette a várat, majd ostromfalat épített, illetve rámpát, hogy azon jussanak fel a védőkhöz. Amikor ez elkészült, a faltörő kosokkal és más ostromgépekkel felszerelt rómaiak behatoltak a várba.

Iosephus Flavius szerint egyetlen zsidó sem akart az ellenség fogságába jutni. Amikor végképp kilátástalannak látták a helyzetüket, egymást kezdték leöldökölni, majd a megmaradtak öngyilkosságot követtek el. A megrázó mészárlás 960 várvédő és családtagjaik halálával ért véget.

A Masszáda területén az 1960-as években intenzív ásatásokat folytattak, ám az ott talált emberi maradványok nem támasztották alá a fenti legendát. A legfrissebb régészeti feltárások is jókora meglepetéssel szolgáltak a kutatóknak.

Eddig ugyanis azt gondolták, hogy a híres római ostromfal hónapok alatt készülhetett el, most viszont arra találtak bizonyítékokat, hogy ennél sokkal gyorsabban, nagyjából két hét alatt. A szakembereket is meglepte, milyen gyorsan és hatékonyan zajlott le az ostrom.

Az is döbbenetes, hogy az ostromfal építését mindössze 6-8 katonára bízhatták, akik viszont elképesztően rövid idő alatt végeztek a kirótt feladattal. A régészek ennek modellálásához drónokat és 3D technológiát is alkalmaztak.

Az egyik kutató szerint a Masszáda bevétele a rómaiak számára csupán „ujjgyakorlat” lehetett, össze sem vethető Jeruzsálem öt hónapig tartó ostromával. Elképesztően precíz csapást mértek a várra, és hetek alatt legyűrték a védőket.

Így zajlott a Masszáda véres ostroma: