promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Színes

Egészen másképp telt régen Márton-nap, mint gondolnánk – furcsa hiedelmek éltek a magyar falvakban


Egészen másképp telt régen Márton-nap, mint gondolnánk – furcsa hiedelmek éltek a magyar falvakban
Borítókép:  YouTube (screenshot)

Egy régi hiedelem szerint a Márton-napi teregetésbe a jószág is belepusztulhatott. Kecelen közben a sült liba mellcsontját tették a két ablak közé, és várták, milyen színű lesz.

November 11. a régi gazdasági év egyik határnapja volt. Ekkorra lezárultak az őszi mezei munkák, a jószág télire az istállóba került, a nyugat-dunántúli pásztorok pedig elszámoltak a szolgálatukkal. A Márton-nap az adventi böjt előtti lakomák ideje is volt. A frissen sült liba mellé újbor került az asztalra, a vacsora után pedig a csontból is jósoltak. Erről a Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a Magyar Kurír is beszámol.

A keceliek a két ablak közé tették a libacsontot

Kecelen úgy tartották, hogy ha a sült liba mellcsontja a két ablak között kifehéredik, hideg, havas tél jön. Ha rózsaszín maradt, enyhe télre számítottak. A keceli Városi Múzeum olyan vidékekről is ír, ahol november 11-én a mosástól és a teregetéstől is tartózkodtak. A hiedelem szerint ezek a házimunkák az állatok pusztulását okozhatták.

A Somló vidékén magát a november 11-i időjárást is figyelték. Ha esett a hó, azt mondták, Márton fehér lovon érkezett, és enyhe tél következik. Ha elmaradt a havazás, barna lovat emlegettek, és kemény télre számítottak. A Magyar Kurír egy endrődi mondást is idéz, amely szerint ha Márton napján jégen áll a lúd, karácsonykor vízben botorkál.

A pásztor annyi malacot kívánt, ahány ága volt a vesszőnek

A nyugat-dunántúli falvakban Márton napján a pásztorok házról házra jártak. A gazdáknak többágú nyírfavesszőt adtak, amellyel tavasszal először hajtották ki a disznókat a legelőre. A köszöntőben annyi malacot kívántak a gazdának, ahány ága volt a vesszőnek. A pásztornak rétes vagy pénz járt a köszöntésért. Hosszúperesztegen a rétes nyújtásának külön jelentése is volt. Úgy mondták, ilyenkor Szent Márton köpönyegét nyújtják, hogy a családnak jusson elég, és másoknak is adhasson.

A legenda szerint a libák elárulták a rejtőzködő Mártont

Tours-i Szent Márton a római kori Pannóniában született. Az egyházi hagyomány november 11-re teszi a temetését, a katolikus egyház ezen a napon tartja az emléknapját. A libaól története a püspökké választásához kötődik. A legenda szerint Márton a ludak közé bújt, mert el akarta kerülni a tisztséget. A gágogás elárulta, hol rejtőzik. Écsen egy régi mondás az egész évi jóllakást kötötte a libavacsorához. 

Aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik.

A Márton-napi hagyományokat ezen a hétvégén Szentendrén is felelevenítik. A Skanzen november 14-én és 15-én újborral, libás ételekkel és lámpás felvonulással készül. A családi játék egyik állomásán a lúdcsontból való jóslást is megismerhetik a látogatók.