promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Színes

Jövő szerdán Napfogyatkozás Magyarországon, minden amit tudni lehet a jelenségről, megdöbbentő adatok, nosztalgikus videóval


Jövő szerdán Napfogyatkozás Magyarországon, minden amit tudni lehet a jelenségről, megdöbbentő adatok, nosztalgikus videóval
Borítókép:  Profimedia

27 évvel az 1999-es legendás teljes napfogyatkozás után újra különleges égi jelenségben lehet részünk. Jövő szerdán a Hold ismét a Nap elé kerül, Magyarországról részleges napfogyatkozás lesz látható, de a világ több pontján teljes sötétség borulhat a tájra. 

Nemsokára egy olyan esemény következik, mely nagyon kevésszer fordul elő az életünkben.

Ugyanis jövő szerdán napfogyatkozás lesz, mely szinte egész Európában, hazánkban is látható lesz! Európa több részén a Hold kitakarja majd teljesen a Napot. Addig nálunk egy részleges fedésnek lehetünk tanúi. Ez Budapesten várhatóan 19 óra 56 perckor éri el a csúcspontját a jelenség: ekkor a Hold nagyjából 56 százalékosan takarja majd ki a Napot.

Sokunk számára ez nosztalgikus élmény is lesz, hiszen 27 évvel ezelőtt, 1999. augusztus 11-én, kora délután már láttunk hasonlót. Akkor a szerencsésebbek a Szombathely–Szeged sávban a teljes sötétséget is átélhették. A 2 perc 23 másodpercig tartó teljesség alatt érezhetően lehűlt a levegő, elnémultak a madarak, és egy kis időre megállt az élet Magyarországon. Bár az idei esemény hazánkban "csak" részleges lesz, így is valószínűleg garantált lesz az életre szóló élmény.

Lássuk, mit tudunk erről a jelenségről!

A napfogyatkozás (szoláris eklipszis) az egyik leglátványosabb csillagászati jelenség.

Akkor következik be, amikor a Hold pontosan a Nap és a Föld közé kerül, és árnyéka a Föld felszínére vetül. Napfogyatkozás csak újhold idején jöhet létre, de nem minden újholdkor, mert a Hold pályája kb. 5,145°-kal hajlik a Föld Nap körüli pályasíkjához (ekliptikához) képest. Ahhoz, hogy fogyatkozás legyen: újholdnak kell lennie; a Holdnak valamelyik csomópontja közelében kell járnia; a Napnak is közel kell lennie ehhez a csomóponthoz.

A Nap kb. 400-szor nagyobb, mint a Hold, de 400-szor messzebb is van. Ez az elképesztő véletlen okozza, hogy az égen a két égitest látszólag majdnem ugyanakkora. Látszó átmérőjük: Nap: 31,6–32,7 ívperc. Hold: 29,4–33,5 ívperc. Ezért néha teljes, néha gyűrűs fogyatkozás jön létre.

A Hold árnyéka három részből áll.

Umbra: a teljes árnyék. Innen teljes napfogyatkozás látszik. Penumbra: félárnyék. Innen részleges fogyatkozás. Antumbra: az umbra már nem éri el a Földet. Innen gyűrűs fogyatkozás látható.

A napfogyatkozások típusai:

Teljes: a Hold teljesen eltakarja a Napot. Csak a napkorona látható.

Részleges: csak a Nap egy része takaródik el. Gyűrűs: a Hold túl messze van. Kisebbnek látszik. A Nap körül fényes gyűrű marad. Hibrid: nagyon ritka. Ugyanaz a fogyatkozás egyes helyeken teljes, máshol gyűrűs.

Mennyi ideig tart?

Egy teljes napfogyatkozás maximum 7 perc 32 másodperc. Ennél hosszabb nem lehet. A teljes jelenség 2–3 órán át is eltarthat.

Mekkora az árnyék? Umbra: kb. 100–270 km széles.

Penumbra: akár 7000 km.

Az árnyék sebessége: az umbra 1700–8000 km/óra közötti sebességgel halad.

Legnagyobb közel a sarkokhoz. Leglassabb az Egyenlítő környékén. Miért ritka? Valahol a Földön évente 2–5 napfogyatkozás történik. Ebből teljes, részleges, gyűrűs, hibrid vegyesen. Egy helyről nézve teljes napfogyatkozás átlagosan kb. 360–400 évente látható ugyanarról a pontról.

Saros-ciklus: a legismertebb ismétlődési ciklus. Hossza: 18 év, 11 nap, 8 óra (6585,321 nap). Ennyi idő után nagyon hasonló fogyatkozás következik. Inex-ciklus: ≈29 év mínusz 20 nap. Metón-ciklus: 19 év. Exeligmos: 3 Saros, kb. 54 év 34 nap.

Baily-gyöngyök: közvetlenül a teljesség előtt a Hold hegyei között átszűrődő napfény fénylő gyöngysort alkot. Gyémántgyűrű-effektus: a teljes fogyatkozás előtt vagy után egyetlen fényes pont marad. Úgy néz ki, mint egy gyémántgyűrű.

A napkorona: csak teljes fogyatkozáskor figyelhető meg szabad szemmel. Hőmérséklete 1–3 millió °C. Pedig a Nap felszíne csak kb. 5500 °C. Ez a csillagászat egyik nagy rejtélye volt; ma a vezető magyarázat szerint a mágneses tér és a plazmahullámok (például Alfvén-hullámok) játszanak kulcsszerepet a korona felfűtésében. A kromoszféra vöröses réteg. Csak néhány másodpercig látható. Protuberanciák: több tízezer kilométer magas plazmaívek. Szintén ilyenkor látszanak jól.

Mit tapasztalunk?

A hőmérséklet 3–10 °C-kal is csökkenhet. Erős szél alakulhat ki. A madarak elhallgatnak. Sok állat esti viselkedést mutat. Biztonság: soha ne nézz közvetlenül a Napba megfelelő védelem nélkül. Biztonságos: ISO 12312-2 szabványnak megfelelő napfogyatkozás-szemüveg, hegesztőüveg (14-es fokozat), közvetett vetítés. Nem biztonságos: napszemüveg, CD, floppy, füstölt üveg, fényképezőfilm.

A teljes fogyatkozás teljességi szakaszában (amikor a Nap fotoszférája teljesen eltűnt) szabad szemmel is biztonságosan megfigyelhető, de amint újra megjelenik a Nap legkisebb fényes része is, ismét szemvédelem szükséges.

Leghosszabb teljes napfogyatkozások: Dátum – Teljesség: 2009. július 22. – 6 perc 39 mp; 1991. július 11. – 6 perc 53 mp; 1973. június 30. – 7 perc 04 mp. Az elméleti maximum: 7 perc 32 másodperc. Következő jelentős teljes napfogyatkozások: augusztus 12. – Spanyolország, Izland, Grönland; augusztus 2. – Észak-Afrika, Közel-Kelet (egyik leghosszabb a 21. században); július 22. – Ausztrália; március 30. – Alaszka; augusztus 23. – Kanada; augusztus 12. – Egyesült Államok (parttól partig).

Érdekességek: A Hold évente kb. 3,8 cm-rel távolodik a Földtől. Körülbelül 600–700 millió év múlva a Hold már túl kicsinek látszik majd az égen ahhoz, hogy teljes napfogyatkozást okozzon. Évente legalább 2, legfeljebb 5 napfogyatkozás fordulhat elő világszerte. Egy naptári évben legfeljebb 2 teljes napfogyatkozás lehet.

Ez az, amit nagyvonalakban el tudunk mondani a jelenségről. A lényeg: jövő szerdán figyeljünk, és láthatjuk a csodát.

Forrás: NASA, ESA, IAU, Solar Eclipse Database