Kőkemény kritikát kapott a BKV, egy turista szerint félrevezetik az utasokat a reptéren

Kaotikus állapotok és nyelvi nehézségek: a BKV Budapest kapujában vall kudarcot

Valóságos felháborodási hullámot indított el egy külföldi látogató beszámolója, aki szerint a repülőtéri közlekedés megszervezése finoman szólva is hagy kívánnivalót maga után. A panaszos szerint a helyszínen dolgozó ellenőrök alig beszélnek idegen nyelveket, és ahelyett, hogy segítenék a tájékozódást, inkább tévútra terelik az érkezőket.

A BKV Budapest kapujában, közvetlenül a terminálok elhagyása után két lehetőség közül enged választani az érkezőknek: ott a drágább, de közvetlenül a belvárosba repítő 100E járat, vagy a jóval lassabb, átszállásra kényszerítő 200E busz.

A panasszal élő turista szerint azonban a jegyértékesítő munkatárs ahelyett, hogy a kényelmesebb opciót javasolná, aktívan lebeszéli a külföldieket a gyorsjáratról, és a „normál jegyes” busz felé tereli őket, amivel az utasok értékes időt veszítenek, a közlekedési vállalat pedig jelentős bevételtől esik el.

Ellentmondásos tájékoztatás: a BKV és a repülőtéri buszjáratok körüli zavara Budapest kapujában

A kritika legélesebb része a rendszerváltás előtti idők stílusára emlékeztet. A látogató szerint érthetetlen, hogy a kommunizmus bukása után 35 évvel még mindig tartja magát a „nem érdekel” típusú hozzáadás egy ilyen fontos szolgáltatói szektorban.

A tömegközlekedés színvonala a város többi részén sokat javult, de a reptér közvetlen környezetében tapasztalható szervezetlenség rontja az ország imázsát.

A buszjáratok közötti választás elméletileg egyszerű lenne, de angol nyelvű segítség híján a külföldiek számára ez egy bonyolult labirintus, ahol a 200E vonala után még a metrópótlás vagy az éjszakai járatok rejtelmeiben is el kell merülniük.

Mit mondanak a szakértők és a helyiek?

A bejegyzés alatt parázs vita alakult ki, ahol neves szakemberek és rutinos utazók is megszólaltak. Íme a legfontosabb észrevételek:

„A nemtörődöm stílus nem a posztkommunista szervezetek monopóliuma. Egyesült Királyság, Dánia, Németország, Spanyolország, Málta: ezek a legutóbbi tapasztalataim, és mindegyiknek megvannak a maga különleges ajándékai. A budapesti BKK sokat fejlődött az elmúlt 10 évben, bízom benne, hogy ezt is megoldják, mert a külföldiek kiemelten fontosak a városnak.”

„A teljes érkezési szintet hamarosan újratervezzük, hogy világosabb különbséget tegyünk a normál helyi és az expressz járatok között. Ennek ellenére a BKK-soknak nem szabadna elirányítaniuk az utasokat a 100E-ről. Rendszeresen használom, még nem tapasztaltam ilyet, de köszönöm a jelzést.”

„A közlekedési vállalatnál dolgozni megbélyegzett (és alulfizetett) munka, így csak azok mennek oda, akik nem rendelkeznek komolyabb képzettséggel.”

„A 100E inkább turistáknak van, mert drágább. A 200E-t a helyiek használják, akik ismerik a rendszert. Segítség nélkül ez zavaró, sok modern városban közvetlen vonat vagy metró van a központba, de Budapesten úgy tűnik, sosem lesz.”

„Vegyetek eSIM-et érkezés előtt, és használjátok a BudapestGO appot, az sokat segít. Éjfél körül pedig a 914-es vagy 950-es éjszakai buszokkal lehet bejutni a városba.”

A megoldatlan rejtély a buszmegállóban: Miért kerülik el a 100E járatot a turisták?

Bár a szakmai érvek szerint a rendszer folyamatosan fejlődik, a turista tapasztalata rávilágít egy furcsa ellentmondásra a jegyértékesítésben. A történet csattanója ugyanis az, hogy miközben a cég dollármilliókat költ marketingre, a reptéri alkalmazott azért küldi el a fizetni akaró vendégeket a drágább buszról, mert egyszerűen nem tudja elmagyarázni nekik, hogyan kell érvényesíteni a bankkártyás fizetést a 100E járaton.

Az alábbi felvételen pontosan nyomon követhető, hogyan juthatsz be a termináltól a belváros szívébe a 2200 forintos jeggyel igénybe vehető 100E járat segítségével, amely a leggyorsabb közvetlen összeköttetést kínálja az utazók számára - már ha sikerül átjutnod a személyzet szűrőjén.

Forrás: Linkedin