
Ez a legrövidebb nevű magyar település, 2 betű, sosem hallottad még
Olvass tovább...


Olyan dolog áll a török hegyekben, ami után minden magyar turista szeme könnybe lábad.
A magyar utazók körében évtizedek óta töretlen népszerűségnek örvend Törökország, mint az egyik legvonzóbb nyaralási célpont. Különösen a török riviéra és annak központja, Antalya vonzza a látogatókat, ahol a kristálytiszta tenger és a vendégszeretet garantálja a felejthetetlen kikapcsolódást.
Sokan azonban nem is sejtik, hogy a luxusszállodák és a bazárok világán túl, a hegyek lábánál olyan titkokat rejt a táj, amelyek mélyebbre vezetnek a közös történelmi gyökereinknél.
Amikor egy magyar turista a Földközi-tenger partján pihen, ritkán gondol arra, hogy a közelben egy olyan magyar falu található, amelynek lakói a mai napig büszkén hirdetik különleges származásukat. Bár Törökország távolinak tűnhet, a két nemzet közötti kapcsolat nemcsak a nyelvi hasonlóságokban vagy a történelmi emlékekben, hanem az élő legendákban is tovább él.

Olvass tovább...
Gyakran előfordul, hogy egy-egy távoli településen felcsillan a helyiek szeme a mi nyelvünket hallva, hiszen több olyan helyszín is létezik, ahol egykor politikai menekültek vagy telepesek találtak otthonra.
A legtöbb látogató számára Antalya jelenti a kiindulópontot a környék felfedezéséhez, de érdemes letérni a megszokott útvonalakról. Alig 40 kilométernyire a nyüzsgő várostól egy váratlan látvány fogadja az utazót: egy autentikus, faragott székelykapu áll büszkén egy helyi téren.
Az építmény tulipánjai és napkorongjai a török-magyar barátság jelképei, amelyet egy erdélyi testvértelepülés adományozott a helyieknek két évtizeddel ezelőtt.

Olvass tovább...
Ez a székelykapu szimbolizálja a két nép közötti testvériséget egy olyan vidéken, ahol az emberek többsége bár nem beszéli a nyelvünket, mégis magyarnak vallja magát.
A rejtélyes település nem más, mint Gebiz, amelyet a környező lakók egyszerűen csak Macarköynek, azaz „magyar falunak” neveznek. A helyi hagyomány szerint a falu alapítói a 18. század elején érkeztek ide, és bár magyar eredetüket írásos források nem igazolják, ők rendíthetetlenül hisznek leszármazásukban.
Íme néhány érdekesség a településről:
A legenda szerint a lakókat egykor a magyarországi „Gebző” vagy „Gebze” nevű faluból hurcolták el, és erről kapta nevét a mai Gebiz.
Az itt élők büszkén mutatják okmányaikat, amelyekben a „Macar” megjelölés szerepel, utalva a terület korábbi elnevezésére.
A lakók úgy tartják, egykori hadifoglyok vagy rabszolgák leszármazottai, akik végül ezen a festői vidéken leltek végleges hazára.
A székelykapu és a helyiek identitástudata egyedülálló színfolttá teszi ezt a környéket. Így ha legközelebb Antalya térségében jársz, érdemes felkeresned ezt a helyet, hogy saját szemeddel lásd, hogyan őriznek egy távoli kultúrát a Földközi-tenger feletti hegyekben.