
Felnyitották Dobó István, az egri hős sírját, iszonyatos meglepetés érte a tudósokat, nem az volt benne, amire számítottak
Olvass tovább...
.jpg?crop=1899,783,0,44&width=1920)

Feltüzelő igazság derült ki a Pál utcai fiúk forgatása előtt, ennek nem biztos, hogy mindenki örülni fog.
„Hihetetlen, zseniális! Minden ízében szuperprodukció, és persze a regény is! Nemecsek pedig a hős, a mi hősünk, aki az elveiért és a magyar földért hal hősi halált! Köszönöm Istenem, hogy magyarnak teremtettél!” – írta egy lelkes rajongó.
Bár a Molnár Ferenc tollából született művet, a Pál utcai fiúkat mindenki ismeri, a legnépszerűbb magyar filmek közé tartozó adaptáció körül megrendítő titkok szivárogtak ki.
Gyerekkorunk meghatározó élménye az 1907-ben megjelent regény itthon és külföldön egyaránt sikert aratott. Az iskolapadban mindenki átélte grund sorsát, mégis ami kiderült a gyártás hátteréről, az megkérdőjelezett valamit. Egy dörzsölt amerikai üzletember ugyanis komoly döntést hozott, amely amely tőrbecsalta a hazai közönség érzelmeit és sárba tiporta a nemzeti kincsünkhöz fűződő reményeket.

Olvass tovább...
Bár az 1969-es alkotást mozgóképtörténeti mérföldkőnek tekintjük, közel sem ez volt az első próbálkozás. Már 1917-ben és 1924-ben is készült feldolgozás, sőt, 1934-ben Hollywood is előrukkolt egy verzióval. A Pál utcai fiúk Fábri-féle változata végül Oscar-jelölésig jutott, de a siker íze sokaknak keserédes maradt a kulisszák mögött kiderült események miatt.
Kapcsolódó cikkünkben már bemutattuk azt a felfoghatatlan költségvetésű, történelmi léptékű riválist, amely végül – a szakmai viták ellenére is – megállította a Pál utcai fiúkat az Oscar-győzelem felé vezető úton.
A hatvanas években a jogok egy Bohém Endre nevű férfi kezében összpontosultak. Az amerikai producer határozott elképzelésekkel érkezett: ő kérte fel Fábri Zoltánt a rendezésre, majd a végső forgatókönyvet is együtt kalapálták össze az eredeti mű alapján.
Bár a szakmai alapokat közösen rakták le, a tengerentúli szemlélet hamar utat tört magának, és a jogtulajdonos ragaszkodott hozzá, hogy a karaktereket külföldi tehetségek játsszák el.
Ez a döntés mély sebet ejtett a hazai filmes szakmán, hiszen a magyar ugar és a grund szentségét egy idegen ajkú szereplőgárdával akarták eladni a világpiacon.

Olvass tovább...
A vérlázító igazság nem más, mint hogy a válogatást egy londoni színészképzőben tartották. Így esett a választás Anthony Kempre (Nemecsekre) és William Burleigh-re (Bokára), akik ugyan kétségtelen tehetséggel, de brit háttérrel alakították a szerepüket. Tehát a színészi szereposztást lopták el tőlünk, mondhatni az amerikaiak, de főképp Bohém Endre.
Még az is felmerült, hogy a kis közlegény, Nemecsek Ernő életben maradjon a film végén, de a regény szellemisége miatt az eredeti bejefezéssel zárták a közkedvelt magyar filmet.

Olvass tovább...