Stephen King legbetegebb rémálma életre kelt, Johnny Depp élete alakítását nyújtotta ebben a thrillerben

Egy elhagyatott, New York állambeli tóparti faház csendjét csak a szél zúgása és egy írógép ritka kattogása töri meg. Ebben az elszigetelt környezetben próbálja meg összerakni élete szilánkjait egy férfi, akit nemcsak a felesége hűtlensége és a válás okozta trauma, hanem egy hónapok óta tartó, kínzó alkotói válság is fojtogat. 

A kócos, szakadt hálóköntösben tébláboló Mort Rainey napjai súlyos egyhangúságban telnek, ahol az alvás az egyetlen menedék a valóság elől, és ahol a fehér lap üressége szinte fizikai fájdalmat okoz. 

A Stephen King kisregénye alapján készült, 2004-ben bemutatott lélektani thrillerben Johnny Depp egy tőle szokatlanul intellektuális, mégis végletesen szétcsúszott karakter bőrébe bújik, hogy egy olyan macska-egér játék részesévé váljon, ahol a tét már rég nemcsak az irodalmi hírnév, hanem a puszta túlélés.

A titokzatos idegen és a múlt árnyai

A törékeny nyugalmat egy váratlan kopogtatás töri meg, amely sorsfordító események láncolatát indítja el. Az ajtóban egy különös, fekete kalapos férfi áll, aki a távoli Mississippiből érkezett, hogy benyújtsa a számlát egy állítólagos bűnért. John Shooter, akit John Turturro kísértetiesen higadt játékkal formál meg, plágiummal vádolja az írót, azt állítva, hogy Mort egyik legsikeresebb novellája valójában az ő ellopott kézirata. Ami kezdetben egy zavarodott idegen zaklatásának tűnik, az hamarosan brutális erőszakba torkollik, ahogy Shooter egyre véresebb eszközökkel követeli az igazságtételt és a történet befejezésének megváltoztatását.

A téboly és a valóság határmezsgyéjén

A cselekmény előrehaladtával David Koepp rendező mesterien mossa össze a határt a külső fenyegetés és a belső összeomlás között. Mort kétségbeesetten próbálja bizonyítani igazát, miközben a bizonyítékok sorra tűnnek el, és a környezetében élők rejtélyes körülmények között válnak a könyörtelen Shooter áldozataivá. A film vizuális világa az árnyékos belsőkkel és a klausztrofób terekkel azt az érzést kelti, hogy a fenyegetés a házon és az író fején belül is ott lappang. Johnny Depp excentrikus alakítása hitelesen mutatja be az elme lassú szétesését, ahol a paranoia és a düh végül egyetlen, megállíthatatlan erővé áll össze, és ez lesz a Titkos ablak című thriller legerősebb eleme. 

Amikor a történet önálló életre kel

Bár a Titkos ablak című film hűen követi az alapul szolgáló Stephen King kisregényt, a lezárás során egy olyan sötét és cinikus végkifejletet választ, amely messze túlmutat a műfaj sablonjain. A történet rávilágít arra a nyugtalanító igazságra, hogy a neheztelés és a magány képesek olyan démonokat szülni, amelyeket később már az alkotójuk sem tud irányítani. 

Philip Glass minimalista, baljóslatú kísérőzenéje aláfesti azt a folyamatot, ahogy a fikció végleg átveszi a hatalmat a valóság felett és a bosszú beteljesedik. Ez a thriller egy emlékezetes portré arról, hogy néha a saját emlékezetünk a legmegbízhatatlanabb tanú, és a legfélelmetesebb ellenségünket reggelente a tükörben látjuk viszont.

Az alábbi videóban a Johnny Depp főszereplésével készült Titkos ablak című film előzetese látható: