Szempillantás alatt az Apple TV+ élén tarol, díjesőt kapott, mindenki ezt nézi, mágnesként vonz magához ez a kegyetlenül őszinte film

Van az a film, amely pontosan megmutatja, mivel szembesülnek ma rengetegen az anyák közül: állandó készenlét, mentális túlterheltség, magány, bűntudat és az érzés, hogy soha nincs elég tér levegőt venni vagy hibázni. Ez az alkotás pontosan ezt mutatja be, kegyetlen őszinteséggel és hitelességel, ami “Fehér hollónak” számít a mai fekete-komédia, dráma műfaj piacán.

A "If I Had Legs I’d Kick You" magyarul: “Ha tudnék, beléd rúgnék” az Apple TV+ kínálatában szempillantásnyi idő alatt a toplista élére került, és a nézettség drasztikus emelkedése is azt bizonyítja: a közönség nem fordítja el a fejét, még akkor sem, amikor a látottak kényelmetlenné válnak.

Egy díjesővel kísért, nyugtalanítóan pontos portré a túlélésről

A 1 Oscar-jelölés, valamint az összesen 32 győzelem és 68 további jelölés nem véletlenül tapadt ehhez az alkotáshoz.

A film egy nő mindennapjait követi végig, aki a teljes szétesés peremén próbálja működtetni az életét. Súlyosan beteg gyermeket nevel, a férje hosszú időszakokra eltűnik munkára hivatkozva, egy rejtélyes eltűnés tovább növeli a bizonytalanságot, és közben egy egyre nehezebben értelmezhető kapcsolat alakul ki a terapeutájával.

Itt a dráma nem látványos fordulatokból építkezik, hanem abból az állandó, szinte fullasztó belső nyomásból, amelyet a folyamatos készenlét, a kimerültség és az érzelmi magány termel ki. A film ereje abban rejlik, hogy nem magyaráz és nem old fel, hanem következetesen végigvezeti a nézőt azon az állapoton, amikor az ember már csak működni próbál, miközben belül lassan minden elmozdul a helyéről. Ez a fajta őszinteség az, ami miatt a szakma és a közönség is ennyire erősen reagált rá.

Pszichológia testközelből – amikor a túlélés már önmagában tanulandó teljesítményként mutat tükröt

A sikerfilm gyanús alkotás kifejezetten pszichológia-központú. A főszereplő mentális terhelése folyamatosan erősödik: a szorongás, a düh és az önvád egymást követő állapotokként tartják azt az erőteljes tükröt a nézőnek, amelyben millió anya észreveheti magát. Egy súlyosan beteg gyermek gondozása, a hosszú időkre eltűnő férj és a rá háruló mindennapi felelősség lassan átrendezi a mindennapokat és az édesanya mentális egyensúlyát.

Döntései emiatt gyakran kényelmetlenek, időnként nehezen védhetők, mégis következetesen emberiek. A film ebben mutat valódi bátorságot: nem idealizál, nem magyaráz túl, és nem keres felmentést ott, ahol csak a feszültséggel való együttélés marad.

Szokatlan részletek, tudatos alkotás – apró gesztusokból felépített, nyugtalanítóan pontos portré egy széthulló életről

Érdekesség, hogy az egyik legemlékezetesebb jelenetet – a hörcsögös epizódot – a rendező, Mary Bronstein egy valós családi történetből emelte át, majd tudatosan felerősítette. Az alkotás mindössze huszonhét nap alatt készült el, ami feszes, koncentrált munkára utal. Külön figyelmet érdemel Conan O’Brien drámai szereplése is, amely teljesen eltér attól, ahogyan a közönség eddig megszokta.

Mágnesként vonz magához, mindenki erről beszél aminek nyomós oka van

A “Ha tudnék, beléd rúgnék” típusú címadás nem provokáció önmagáért. Pontosan jelzi azt a belső mentális állapotot, amely végigkíséri a film mondanivalóját. Az Apple TV+ közönsége azért kapta fel, mert ritkán látni ennyire nyers ábrázolását a modern anyaság, párkapcsolat és mentális terhelés terhe alatt. Egy rendkívül mellbevágó drámát fogsz viszontlátni a képernyőkön, amelytől számos eddigi képzet átértékelődhet millió nézőben és valószínesíthetően ezt a lehető leghatásosabb módon közvetítette is ezernyi édesanya számára.

Egy első helyezett, ami nem kér bocsánatot – kíméletlen őszinteséggel mutatja meg azt, amiről ritkán beszélünk nyíltan

A siker nem véletlen: a film az Apple TV+ rangsorának élére került, és a visszajelzések alapján pontosan azért marad ott, mert nem simul bele a megszokott streaming-kínálatba, mondhatni kilóg a sorból. Ez a történet szándékosan feszeget, szorít, és nem kínál könnyű lezárást. Aki belekezd, pontosan tudni fogja, miért beszél róla ennyi ember – és miért marad jóval a stáblista után is beszédtéma.

Az alábbi videóban az “Ha tudnék, beléd rúgnék” című fekete-komédia kapott előkelő helyet:

Forrás: IMDb és deeperintomovies