Eltűnt Budapest tetejéről a Szabadság-szobor egyik része, totális a csonkítás és letaglózó a látvány

A budapesti városkép egyik legmeghatározóbb eleme a Gellért-hegy tetejéről a város fölé magasodó Szabadság-szobor, amelynek születése szorosan összefonódik a második világháború utáni politikai átrendeződéssel. Az emlékmű felállításának elsődleges célja a kommunista hatalom részéről egy grandiózus emlékmű megalkotása volt, amely a Vörös Hadsereg „felszabadító” tevékenysége előtt tiszteleg. A feladatra Kliment Vorosilov szovjet marsall személyesen jelölte ki Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművészt, a helyszínválasztás pedig szimbolikus volt: a szobornak dominánsan uralnia kellett a főváros látképét.

A tökéletes modell megtalálása Zuglóban

Kisfaludi Strobl Zsigmond saját bevallása szerint rendkívül hosszú ideig kereste azt a tökéletes modellt, aki hitelesen képes megformálni az ikonikus pálmalevelet tartó nőalakot. A választása végül nem egy hivatásos modellre, hanem egy civil fiatal lányra, Gaál Erzsébetre esett. A szobrász Zuglóban, a Thököly úton látott meg először a lányt, akinek természetes kisugárzása azonnal meggyőzte őt. Erzsébetnek a munka során komoly fizikai kihívásokkal kellett szembenéznie: le kellett vágatnia a haját, és órákon át kellett mozdulatlanul tartania a pálmaágat egy ventilátor előtt, hogy a művész pontosan rögzíthesse a szélben lebbenő ruha redőit.

A szovjet katonától a rendszerváltásig

Bár ma a szoborról sokaknak a szabadság eszméje jut eszébe, az emlékmű története ennél jóval összetettebb. Egészen a rendszerváltásig ugyanis nem egyetlen alakról, hanem egy komplett szoborcsoportról beszélhettünk. A központi nőalak mellett például egy hat méter magas, géppisztolyt tartó szovjet katona figurája is állt, nyomatékosítva az emlékmű eredeti, politikai tartalmát. Ez a kiegészítés sokakban azt az érzést erősítette, hogy a szobor nem csupán a szabadságot, hanem a megszálló hatalom jelenlétét is hirdeti a város fölött.

Gyökeres jelentésmódosulás 1990 után

A rendszerváltás után a szobor jelentése gyökeresen megváltozott, és az emlékművet megtisztították a kommunista szimbolikától. Az ideológiai tartalmú szobrokat, köztük a géppisztolyos katonát, 1992-ben eltávolították és a Memento Parkba szállították. Ezzel párhuzamosan a talapzaton lévő feliratot is kicserélték: az új szöveg már mindazok emléke előtt tiszteleg, akik életüket áldozták Magyarország függetlenségéért és szabadságáért. Így vált a gellérthegyi nőalak a szovjet dicsőítés eszközéből a nemzeti szabadság egyetemes jelképévé.

A teljes videó a Gellért-hegyi szoborról itt látható, a hölgy fotójával, akiről a szobrot mintázták: