
Döntött a köztévé, rendkívüli műsorváltozás jön, az ország különleges meglepetést kap
Olvass tovább...


Ezt a képet csak nagyon kevesen láthatták eddig.
Nem indult jól az év a magyar filmrajongók számára. Tegnapelőtt érkezett a hír, hogy hetvenéves korában elhunyt Tarr Béla, a magyar - és sokak szerint az egyetemes - filmtörténet egyik legjelentősebb rendezője.
Halála nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is megrázta a filmes közeget, hiszen életműve jóval túlmutatott Magyarország határain.

Olvass tovább...
Tarr olyan alkotó volt, aki nem alkalmazkodott a filmipar elvárásaihoz, hanem saját törvényei szerint dolgozott, amivel tulajdonképpen teljesen új filmes nyelvet teremtett.
Filmjei, köztük a Sátántangó, a Werckmeister harmóniák vagy A torinói ló, radikálisan újragondolták az idő, a mozgás és a csend szerepét a filmben. Hosszú beállításai, következetes világlátása és kérlelhetetlen alkotói hozzáállása generációkra volt hatással.
Nem véletlen, hogy munkásságát nemcsak európai művészmozikban, hanem az Egyesült Államokban is kultikus tisztelet övezte. Tarr Béla neve olyan rendezőkre hatott inspirációként, akik a mainstream és a művészfilm határán mozogtak, filmjei pedig a popkultúrába is beszivárogtak.

Olvass tovább...
A rendező halála után számtalan megemlékezés készült - de talán az egyik legkülönlegesebb egy most egy előkerült, gyermekkori fotó, amely egészen új megvilágításba helyezi a későbbi alkotót.
A képen egy fegyelmezett tartású, komoly tekintetű kisfiú (és legalább olyan komoly frizurájú) látható, akiben még nyoma sincs annak a világhírű rendezőnek, aki később a film nyelvét formálta át.
A hozzászólók véleménye alapján viszont úgy tűnik, hogy mintha már ebben az ártatlan portréban is ott lenne valami abból a makacs következetességből és belső tartásból, amely egész életművét jellemezte - ennek a megítélést az olvasókra bízzuk.
A fénykép: