Megérkezett a FilmBox legdurvább akció-thrillere, a nézők szerint ez Joaquin Phoenix legzseniálisabb alakítása

Vannak filmek, amik nem kényeztetik a nézőt, és Lynne Ramsay rendezőnő látomása sem kivétel ez alól: egy zavarba ejtő, darabokra tört tükör, ami egyetlen másodpercre sem hagyja, hogy biztonságban érezd magad. A történet Joe, az egykori katona és szövetségi ügynök körül forog, aki Joaquin Phoenix alakításában egyfajta élő, lélegző mázsás kőtömbként nehezedik a képernyőre. Joe nem az a hős, akit a faladra tennél: egy traumatizált roncs, aki idős édesanyjával él a gyerekkori házában, és szabadidejében kalapáccsal veri szét azoknak az embereknek a koponyáját, akik fiatal lányokat rabolnak el.

A hallucináció és a valóság határán

A film egyik legkülönösebb tulajdonsága, hogy elutasítja a hagyományos akciófilmes sémákat. Itt nincsenek hosszú autós üldözések vagy látványos tűzpárbajok; helyette egy lázálomszerű, töredezett képsort kapunk, ahol a múltbeli bántalmazások emlékei és a jeílen brutális valósága úgy mosódik össze, mint a vér a vizes aszfalton. Joe karaktere egyfajta modern Taxisofőr, de Travis Bickle-lel ellentétben neki már nincsenek nagy monológjai, csak a néma dühe és egy Jonny Greenwood által komponált, idegtépő, fémes zenei aláfestés, ami minden egyes kalapácsütésnél a csontodig hatol.

A kislány és a mocskos politikai játszma

A cselekmény akkor pörög fel igazán, amikor Joe egy befolyásos politikus megbízásából megpróbálja kimenteni a tizenéves Ninát egy luxusbordélyház mélyéről. Ami egyszerű mentőakciónak indul, az pillanatok alatt egy sötét, felsőbb körökig érő összeesküvéssé válik, ahol senki sem az, akinek látszik. Joe számára azonban Nina nem csak egy munka: a kislány törékenysége és sokkos állapota saját gyermekkori sebeit tépi fel. Ramsay zsenialitása abban rejlik, hogy nem rágja a szánkba a fordulatokat; néha csak egy-egy villanásnyi képet látunk Joe szemében, és pontosan érezzük azt a jeges rémületet, amit ő él át a mindennapjai során.

Miért ne nézd meg egyedül?

A Sosem voltál itt nem azért félelmetes, mert sok benne a vér – bár a brutalitása vitathatatlan –, hanem azért, mert belemászik az agyadba és elhiteti veled, hogy a világ egy menthetetlenül romlott hely. Joaquin Phoenix játéka szinte hipnotikus: a teste minden rezdülése a kiégésről és a szinte elviselhetetlen belső fájdalomról árulkodik. Ez a film nem ad feloldozást, nem kínál boldog véget a kávézóban ülve, csak egy mély, zsibbasztó diszkrét borzongást hagy maga után. Ha készen állsz arra, hogy a FilmBox legkeményebb thrillerével teszteld az idegrendszeredet, Joe és az ő kalapácsa már vár rád.

A film előzetese itt látható: